NAPLÓK: Kortárs vers Legutóbbi olvasó: 2026-10-26 04:20 Összes olvasás: 41707| 5. | [tulajdonos]: kovácske | 2008-01-29 23:24 | | nahát, ez gyönyörű gesztus volt (pálóczi úr:)! de ez a dani aligha fog ide írni. nem sok jelét mutatta eddig az önmérsékletre való hajlandóságnak. ha most tévedek, csak öröm volna. ha szabad még egy becsmérlő kijelentést daniról: eddig az sem derült ki, mit akar mondani (azon kívül, hogy ócsárolja a vele szóba állókat). majd kinövi. szvsz akkor már a klerikális masszával építőbb vitát lehet folytatni, pedig az is megéri a pénzét. üdv. | |
| 4. | [tulajdonos]: nevet | 2008-01-29 19:23 | Dani írta: "Szerintem a költészet célja nemcsak az önkifejezés, és legkevésbé sem a "gyönyörködtetés", hanem az, hogy a tömegeknek eszmét adjon, hogy megfogalmazza mi a baj, mi a gond, és azt felelősen próbálja orvosolni."
Na akkor mire reagáltam, szerinted!? Főleg a "legkevésbé sem a gyönyörködtetés" részt emelném ki. Tehát véleményed szerint az esztétikai értékesség, amely a gyönyörködtetést "előidézi", legkevésbé sem célja az irodalomnak. Azt hiszem pl. pont erről is szól a idézet. Azt hittem, érteni fogod, vagy legalább valamit megértesz belőle.
Azon meg ne csodálkozz, hogy nem vesznek komolyan vagy kioktatnak, cinikusan kigúnyolnak, ha olyan hangnemben jelensz meg egy honlapon, ahogy azt megtetted itt a dokkon. Olvasd majd vissza a bejegyzéseidet, ha lehiggadtál egy picit. | |
| 3. | [tulajdonos]: Kortárs vers | 2008-01-29 19:10 | Ma az Írók boltjában Hollósvölgyi Iván és Tolvaj Zoltán költők új köteteit mutatta be Kemény István illetve Marno János. Ehhez a témához kapcsolható, hogy Kemény felvetette Hollósvölgyivel kapcsolatban: talán az irónia ideje lejárt és eljön az ideje az új, korszerű pátosznak is. Mire Marno megjegyezte, szerinte az ironiában is ott az akár a legmnagyobb pátosz lehetősége.
Alap(fokú) témánknál maradva: mi most egy olyan országban csodálkozunk rá, hogy egy fiatal lélek eszmei mondani valót kér számon a költészettől, ahol az elmúlt diktatúra évtizedeiben meghamisították az összes eszmét és visszaéltek patatikus érzésekre természetszerüleg hajló lelkületünkkel. Az irodalom csak visszavág az "eszmétlenség" és a pátosznélküliség gyakorlásával.
Majd eljön az ideje némi korrekciónak is, ha eljön... Kemény erre célzott. | |
| 2. | [tulajdonos]: kortárs vers | 2008-01-29 18:32 | Dani: re: mi a kortárs vers?
--------------------------------------------------------------------------------
Válasz erre
Előzmény "Kedves lábfékhang!"
Mondj butának, nevess rajtam, figurázz ki. Tudom nem jelent neked semmit, de én a megnyilvánulásaid alapján alja embernek tartalak téged. Ha akarod még lőj vissza valamit, de én nem pocsékolom Ilyen "emberekre" az energiámat.
| |
| 1. | [tulajdonos]: kortárs vers | 2008-01-29 18:31 | Dani: re: mi a kortárs vers?
--------------------------------------------------------------------------------
Válasz erre
Előzmény Kedves Lajos!
Kikívánkoznak belőlem a trágár kifejezések, de nem baj, most - hogy ezeket vissza bírom tartani - érzem igazán, hogy Ember vagyok! Hogy lehetsz ennyire szemellenzős te is??? Te milyen bejegyzést olvastál? Nem azt amit én írtam az biztos. Itt egyetlen normális egyed véleményét hallottam, és az a Mártié volt.
Félelmetesen beszűkültek vagytok!!! De tényleg. Ha leírtam volna ezt a mondatot: "A földgolyón nyomor szivárog, mint hülyék orcáján a nyál."- te, és a barátod ( barátaid ) csak a -hülye- szót értettétek volna meg, de az aztán belevette volna magát a fejetekbe.
"Az más kérdés, hogy sehogysem sikerült, és azért gyorsan abbahagytad. :))"
Hát tényleg! Jól feladtam! Szerinted elemeznem kellett volna az egész ótvar szöveget? Már az elolvasásától is hányingerem volt, mert szaglott az Ostobaságtól!
Lajos: Daninak mazsolázni
--------------------------------------------------------------------------------
Válasz erre "Az más kérdés természetesen, hogy a magyar irodalom, azzal, hogy magára vette a nagy nemzeti sorskérdések feltevésének és esetenként megválaszolásának ódiumát (így alakultak ki olyasféle kifejezések, mint sors-irodalom, szolgálat[elvű] irodalom), a Veres Péter által említett "népben, nemzetben gondolkodást", mennyire járult hozzá ahhoz, hogy külföldön még jó fordításokban is alig voltak ismertek alkotásai, s hogy gyakran épp ez volt az ért(het)etlenség egyik legfőbb oka: a túlzott történelmi-társadalmi beágyazottság. Ez a Kulcsár Szabó Ernő által 'funkcióeltolódásnak ' nevezett jelenség azt (is) eredményezte, hogy az esztétikai értékesség nem egy esetben másodlagossá, sőt, sokadrangúvá vált egy mű megítélésekor, s előtérbe kerültek más, az irodalmiságtól valójában nagyobb részt idegen funkciók (felszólító, tanító, vigaszt adó, társadalmi problémákat felvető, azokban eligazítani kívánó jelleg). Nem véletlenül írta Esterházy Péter (épp a fenti Veres Péter-i gondolatra is reflektálva): "[...] hogy az író errefelé mit csináljon, arra a válaszok, lám, mesésnél is mesésebbek, ám nem okvetlenül születtek butaságból, sokkal inkább nyomorúságból; ettől még a válasz olyan, amilyan, csak oka van. Épp ezt hívjuk nyomorúságnak. Az idők során a feladat lényegileg a Tisza szabályozásának s a nemzet fölvirágoztatásának szükségességében fogalmazódott meg. Márpedig rossz rég, ha a Tiszát nem szakférfiak rendezik, a nemzet meg... hát... azt magának a nemzetnek kell föl-fölvirágoztatnia tisztességes és rátermett vezetői bö-ö-ölcs irányításával. Minden más eset ennél rosszabb. S megnyugtatóbb, ha bizony az író nem népben-nemzetben gondolkodik, hanem alanyban-állítmányban. Nem mert hazátlan bitang. Hanem mert ha kicsit is jó, akkor úgyis nyakig az egészben, ha meg kicsit se jó, akkor hiába mondja: csak cifrázza... A hazaszeretet minőség kérdése" (Esterházy Péter: Kis magyar pornográfia [1984])."
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
