NAPLÓK: Gyurcsi
Legutóbbi olvasó: 2026-10-27 06:10 Összes olvasás: 205382Olvasói hozzászólások nélkül| 564. | Filip Tamás: re: mánia | 2018-10-23 13:51 |
A költői nyelvhasználat minden bizonnyal a legeredetibb, legegyénibb az összes elképzelhető nyelvhasználati gyakorlat között. Miért akarna a domináns többséghez igazodni? A nyelv kimeríthetetlenségével leginkább a költő van tisztában, és igazán bocsánatos, ha oly szertelenül veti bele magát a szavak tengerébe, mint egy gyermek. Tobzódik, pacskol, fröcsköl, összevizezi magát és az olvasót. A tenger olyan hatalmas, hogy ki fogja bírni. Tán még mosolyogni is fog rajta.
Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy számít minden potenciális olvasó megértő olvasatára. Ha ebben bízna, tényleg olyan kompromisszumokat kellene kötnie a lázadó énjének a konvenciókba belesimuló énjével, hogy annak egészen bizonyosan a mű lenne a vesztese.
Végül különbséget kell tenni az egyéni korlátokból fakadó rontások, alulteljesítések és a figyelmetlenségből adódó tévesztések között. Ami az előbbit illeti, egyáltalán nem biztos, hogy az olvasó pont a nyelvhasználati vétkek miatt fordul el a szerzőtől. Valószínűleg sokkal inkább azért, mert érzi, hogy kevés a tehetsége.
Utóbbira hozok egy példát. Amikor valaki TGF-et „tisza-lelkűnek” írta, észre sem vettem a félreütést, mert tisztában voltam vele, hogy tiszta lelkűt akart írni, és annak olvastam.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
