NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2026-10-27 03:17 Összes olvasás: 205284| 588. | [tulajdonos]: hajnali agymenés | 2018-11-05 06:05 |
- Élj úgy, mintha... ...!
Életvezetési tanácsok kezdődnek így.
Eszembe jutott anyám egyik intelme, amit, ha be akarnék illeszteni a hasonlók közé, így hangozna:
- Élj úgy, hogyha elütne az utcán egy autó, ne lyukas zokni legyen rajtad!
Persze, hogy nem így mondta, de a lényege ez volt. Önállósodásom hajnalán egyszer akkor jött be a szobámba, amikor készülődtem valahova, éppen elővettem az utolsó tiszta zoknimat, akkor vettem észre, hogy lukas. Jellemzően akkor mostam zoknit, amikor az utolsó tiszta is elfogyott. Tudtam, hogy nem olyan helyre készülök, ahol le kéne vennem a cipőt, egyáltalán nem tartottam nagy problémának, hogy abban menjek.
Amíg anyám kezelte a dolgaimat, ilyen nem fordulhatott volna elő. Neki volt stoppolófája, és a lyukas zoknikat nem is tette be a fiókba, míg meg nem stoppolta azokat. Még, ha nyaralni is voltunk, akkor is stoppolt, jó, a stoppolófát nem vittük magunkkal, de akkor kicsavart egy villanykörtét, azzal pótolta.
Képes volt úgy stoppolni, hogy az avatatlan szem mintának nézte.
Nos, meglátta, hogy én lazán belebújok a zokniba, elszörnyülködött.
- De hát én biztos nem veszem le a cipőmet! - mondtam.
- És, ha elüt egy autó, mit szólnak a mentősök?!
Meghalt az ország legidősebb férfija. A bátyja jelentette a tragikus hírt.
Persze, ez nem igaz, csak erre hajaz egy nagyon régi eset, ami nemrég jutott eszembe. Már vagy tíz hónapja csavarogtunk a vizeken, amikor a szalonban egy este, beszélgetés közben az egyik matróz egy új sztoriját azzal kezdte, hogy az ő nagymamájának az volt a betegsége, hogy nem lehetett gyereke.
Már jó tíz perce vertük, mire ki tudta nyögni, hogy apját örökbe fogadták, de ezt ő gyerekkorában nem tudta, és persze, hogy nagymamájának tartotta utána is a nénit. Egyébként én akkor még nem is tudtam, hogy az én nagymamám például nagyapám második felesége volt, a vérszerinti ősöm nagyon fiatalon meghalt, azt hiszem, nem titkolták előlem, egyszerűen nem került szóba.
Már nagyfiú voltam, mikor megtudtam, hogy bátyám is csak féltestvérem, anyánk volt közös, bátyám ötéves lehetett, amikor apám "átíratta" a nevére.
Érdekes, hogy apám rossz természetét mégis, mintha örökölte volna. Én a magas vérnyomását és a hízásra való hajlamot örököltem. Az örökösödési adót most fizetem, ha délelőtt visszahozza a szerelő az autómat, akkor ma mindenképpen elmegyek a dokihoz, amióta kijöttem a kórházból, a gyógyszerek ellenére 160 körül van a vérnyomásom, gyógyszert kell váltanom.
Én az eszemet anyámtól örököltem. Nagyon okos asszony volt. (!) Meg a humorát. Illetve, ezt sokan nem tartják humornak, de azokat meg én nem tartom okosnak. Így kerek a világ.
A szépségemet nem tudom, hogy kinek köszönhetem. Nem is tartom fontosnak, hiszen, mint tudjuk, a szépség múlandó. Mint a verseim nyolcvan százaléka. Egyébként is, ahány ember, annyi ízlés.
Még egy Ludas Matyiban volt egy nagyon édes rajz, egy kisviziló szemmel látható rajongással nézett a kövér, bibircsókos, gülüszemű anyjára, és azt mondta: - Anyu! Ha felnövök, és is olyan szép leszek, mint Te?
Ja, passzol ide a Mesevilág címűm is:
- Angyalok! - mondta anyjának
a kispatkány, hangja remegett.
Denevérek repültek el
a csatornában fejük felett…
Nos, tegnap a szokottnál korábban aludtam el, idős barátommal a szomszédban borozgatánk, általában műszaki megoldásokról szoktunk eszméket futtatni, ez ember gondolatai ilyenkor megszabadulnak a gátaktól, és immár szabadon szárnyalva újszerű megoldások születnek. Persze ezek közül sokat nem lehetne megvalósítani, legalábbis baleset nélkül, de igenis van egy csomó, amit meg is csináltunk, és joggal vagyunk büszkék rá.
Viszont a korai elalvásnak következménye a korai ébredés, hajnali három óta vagyok fenn, a műhelyben zajongani még nem illik, ezért írok. Hajnali agymenésnek hívhatnám ezt a bejegyzésemet, és őszintén szánom azokat, akik idáig elolvasták...
Busznyák Imre! Befejlesztetted már az antilájk lehetőségét? :)
Egyébként Isten éltessen nevednapján, ha holnap hajnalban is írnék ilyen agymenést, az annak lesz köszönhető, hogy a környezetemben fellelhető három Imre barátommal ki fogjuk fejteni e szép névvel kapcsolatos gondolatainkat.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
