Vendég: Az, van


 
2858 szerző 40080 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Kemény István
  Nagy monológ
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (47)
Tímea Lantos: Távolodás
Skaliczki Péter Nimród: feje felett átszállt a labda
Nemes Máté: Cetli
garai péter sándor: Játszik
Albert Zsolt: Nem fogadott hívások
Szakállas Zsolt: az úgy volt.
Szilasi Katalin: A tárgyak lázadása
Ötvös Németh Edit: ébenkarika
Pálóczi Antal: Együtt úszni a kutyával költészet
Prózák

Valyon László: Kerti törpék
Veres Mária: A munka jutalma
Péter Béla: Zanza
Veres Mária: Éhes Miron (javítva)
Zima István: Az igazi győztes
Valyon László: Törpék
Zima István: A megszokott színek(2.)
Molnár Attila: Tibitebitangó (jav.)
Zima István: A másik is
Pintér Ferenc: 230 éves a láthatatlan kéz
FRISS FÓRUMOK

Mórotz Krisztina 4 órája
Juhász Zoltán 5 órája
Ötvös Németh Edit 6 órája
Tímea Lantos 10 órája
Ur Attila 11 órája
DOKK_FAQ 12 órája
Tamási József 12 órája
Horváth Tivadar 12 órája
Tikkel Lajos 18 órája
Bátai Tibor 1 napja
Pataki Lili 1 napja
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Farkas György 1 napja
Paál Marcell 1 napja
Skaliczki Péter Nimród 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Busznyák Imre 3 napja
Debreczeny György 6 napja
Zima István 8 napja
Francesco de Orellana 13 napja
FRISS NAPLÓK

 Párbeszéd a DOKK jövőjéről 1 órája
Bátai Tibor 4 órája
Baltazar 4 órája
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Janus naplója 1 napja
Holle anyó :-) 3 napja
Lángoló Könyvtár 3 napja
útinapló 3 napja
négysorosok 3 napja
Minimal Planet 4 napja
nélküled 6 napja
fejlakók 11 napja
Metz-Művek 12 napja
Etzel Mark Bartfelder 12 napja
Játék backstage 13 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Vendég
Legutóbbi olvasó: 2026-10-26 03:18 Összes olvasás: 26198

Korábbi hozzászólások:  
118. [tulajdonos]: Az, van2023-09-17 17:03
Dara Yen Elerath:
Amiért nem tudtam elhagyni a bántalmazómat


Mert évekig szomorú voltam és ő ragyogott, mint egy sötét angyal.

Mert Carl Jungot olvastam, aki szerint a sötét angyalok fényt hordoznak, és hordozzák az eget.

Mert az ég hideg, ezért a hidegségét, a közömbösségét, a szeretet tüneteként fogadtam.

Megfelelni vágytam, de nem tudtam neki. Acél tüskékkel rúgott ló voltam. Futásra kényszerítettek, és jól esett a futás.

Mert a szája egy rothadt szilva volt, ha megcsókoltam, folyadék csorgott le torkomon,
keserű, mint a méreg, táplálva bennem valamit, ami arra vágyott, hogy marják.

Mert éjjelente acél színű csüngőlepkékkel álmodtam  – a csüngőlepkék cianidot nyelnek, hogy megmérgezzék a ragadozókat, és magukhoz vonzzák a párjuk. Azt hittem, cianid lepke vagyok. Azt hittem, a méreg az elemem, hogy része a véremnek.

Mert amíg vele voltam, megszűntem félni a saját halálomtól. Ahogy a tömegektől, pókoktól, az idegen szemektől. Egyedül tőle féltem.

Mert minden reggel szorongva ébredtem: ma vajon fog-e bántani? Felhív-e részegen, hogy  ismét elmondja, te hülye, te csúnya, te szerencsétlen?  Ő újság volt, borzalmas híreivel és függővé tett az olvasása.

Mert amikor körém tekerte súlyos karjait, elöntött a béke. Mert azokban a pillanatokban majdnem el tudtam hinni, hogy szeret, még amikor a telefonjáért is nyúlt, hogy a nőkkel beszéljen, akikkel épp csalt.

Mert egyszer egy nő voltam, akivel csalt. Hazudott a feleségének, és a felesége elhagyta.
Vajon én megérdemeltem-e a bántalmazást, amelyet aztán kapni kezdtem?

Mert amikor egy barátnőmnek magyaráztam a kapcsolatunkat, ő egy utazáshoz hasonlította azt.

Mert az utazás izgalom, mert még akkor is ha rettegsz, felélénkülsz, így amikor éreztem, hogy a fejemet a kocsiablaknak üti, és dudorok nőnek a koponyámon, nem tudtam
erőt venni magamon, hogy kiszálljak. Az ülésbe kapaszkodtam, az ajtó fogantyújába.

Mert az acélszínű csüngőlepkék a cianidot egyszerre fogyasztják és termelik, ez a csüngés, az hogy ő kell, volt a mérgem.

Mert amikor megalázott, a karjaimba üvegszilánkokat véstem, hogy kivérezzem a mérget.

Mert vérem eláztatta a havat a háza előtt, rózsaszínre pecsételve, mint egy szerelmeslevelet.

Mert a sürgősségi egy órára volt kocsival, és ő túl részeg volt ahhoz, hogy vezessen.

Mert épp esésben voltam, és már hét éve estem.

Mert hét év hosszú zuhanás.

Mert attól féltem, ha padlót fogok, végül összetöröm magam.

Mert elkápráztatott fenyegető szépsége, és elkápráztatottságomban voltam őz, ami egy épp szembejövő kocsi fényszórójába bámul.

Mert a verőfény könnyen tűnhet mennyországnak.

Visky Bence fordítása.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-10-26 01:24   Napló: Párbeszéd a DOKK jövőjéről
2026-10-25 22:40   Napló: Bátai Tibor
2026-10-25 22:29   Napló: Baltazar
2026-10-25 22:22   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2026-10-25 22:17   Napló: Baltazar
2026-10-25 22:12   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2026-10-25 22:09   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2026-10-25 22:02   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2026-10-25 21:58   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2026-10-25 21:40   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina