apolitika

A terem szinte üres,
s a fülkékből kétoldalt is
csak innen-onnan hallatszik ki
valami fülsüketítő dal.
Mint angyalok szárnyukat
maguk köré tekert
vijjongó bukórepülése, mint
kövekkel dobált szeretkezés . . .
A terem valószerűtlen
visszhagjai: pergődobok
maskaráiba fogódzkodó
menthetetlen nyögések.

               *

Nincs a lábak és kezek
ebben a bogozódásában
semmi különösebb,
amitől ne fájna az élvezet:
csak egy kicsit, amióta
anya szült mindünket, mintha
szado-mazochisták lennénk,
vállunkat vonogatva.
A letargia ott kezdődik,
ahol a választottjaink veszik elő
dudorukat, ajkukat nyalva:
nem fontos már ki kúr seggbe

               *
Az ima pártja, a könyörgésé:
derékban kettétört
feszület. Ki a franc gondolta
volna, hogy félévszázadra rá
papa Náci vezeti ezt az örök
ISTENTISZTELETET egy
kisuvickolt, nagyon drága,
piros lábbeli tulajdonosaként?
A mozaik legfeketébb
csempéjén ha fény csillan,
mintha glóriák hada vonná
homlokunkat verejtékbe:
a szeretkezés pírja átsuhan
sokmillió fájdalmas arcon
s egy pompeji edény
lávapalástja alá símul

                *

Az európai és amerikai temetők
között a különbség szembeötlő.
Amerikában sorba szedték a halált,
takaros: életek egyensúlyaivá.
Lapos sírok és földbe
süllyeszett emléktáblák hada:
Ne lépj apura, hányszor mondjam?
Csak a fűvágónak szabad.
De Európában mire hazaér
a tékozló fiú, szemlesütve,
fel is hantolták egyéb
halottaival az anyját is.

                *

Csak a trágárság biztosít
ép eszet. Vonatjaim füttyébe
menekülve ekkora múlttól,
szép mosolyodba menekülök.
Látod én nehezebben nevetek
mint sírok, s beletelik némi
időbe míg leszokok erről,
mint füstölgő szenvedélyről.
Körben a kokárdák és lobogók
ífjú urai, hevenyészett bombákkal
ügyelik bősz hitüket. Látod?
Lesz egy rendszer holnap is!

                 *

A terem végre teljesen kiürült:
még a tegnap visszhagja is pattant.
Csak csendek mettszete maradt.
Itt-ott egy üszkös szárny
felperzselt szeretők emléke.
Jó volt? - mosolyodik el a kék ég,
mint valami sárgaképű hold
lavorjában a langyos lábvíz.
S az angyalok? Az angyalokra
ráfogták hogy megtérült spiclik,
s többé nem lehet egy őszinte
szót sem szólni politikáról.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.