kis szext

régi helyekre, monterey popra meg régi koncertekre kellene menni,
amik előtt a koncz zsuzsa több réteget festett a szempillájára
aztán huzat fújta a haját, nem műszél.
meg ahol szandálban ültek az emberek meg nagy szemüvegekben
és kócosak voltak mind.
és senkit nem érdekelt
hogy kivel csókolózik.
ide kéne nekem is mennem
és eper volna a táskámban dobozban, meg szőlő.

ha ez nem is megy, akkor csak annyit vissza,
hogy kis gimnazistaként, abszolút ártatlanul üljek
a harmadik sorában a szopránnak,
és még kicsi vagyok,
még nem feküdtem fiúk ágyába,
még nem hazudtak nekem énmeg jöttem rá és szorult el a torkom fogmosás közbe,
még nem rúgtak ki,
még nem értettem egy csomó filmet.
még nem.

régi színésznőnek kellene lenni,
tussal kihúzva a szem,
béna frizura,
csúnya öreg férfiak akikbe szerelmes az üde szép színésznő.

vagy meleg tengernél kellene élni,
mindegy hogy mikor mert a tengernél időtlenség van.
egyszerű vászonruhákban mászkálni napközben,
estére meg fényes-színes selymekbe bújni.
kosárba zöldségeket rakni,
gyökereket meg illatos füveket.
mezítláb lenni egy csomót.
ajtót soha nem becsukni.
olyan fekete a szem, mintha mindig kivolna húzva.

szentpétervár.
vastag mindenki a kabátban, muffal járnak a nők ma is,
úgy képzelem.
mindig látod a leheletét mindenkinek.
ha csókolózol a szabadban, szívedig fut a hideg.
lilás és mályva harisnyákat hordanak mind a nők a meleg ruhák alatt.
pirossárga, nehéz illatú teákat isznak,
csinos aranymintás, nagy csészékből odabenn.
zongoráznak és lassan vetkőznek a férfiak és a nők.

vidámparki jegyszedő.
dagi volnék a sok vattacukortól
és hosszú volna a hajam.
fejből tudnám azt hogy sleeping in my car meg egy csomó cure-számot.
és egy csomó pirost meg rózsaszínt hordanék.
belefáradnék a mosolygásba
és a nap végén orosz klasszikusokat olvasnék a villamoson.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.