history

tőzegből maratott könnycsepp volt az ember
lelke tükrében száz madonna táncolt buján
fakupák mélyéből olvasztotta lénye egészét
s tigrisekkel szeretkezett a pattogó tűz fényében
és sárban és vérben és verejtékben úszott rózsás hajnalokon
a csillagmintás éjszaka összegyűrve mállott le testéről
és érezte hideg a mindenség kövek párnáján szunnyadt
a mélyzöld óceán mosta tisztára kvarc szabdalta bőrét
hitte önmagát bízott lába nyomait csókkal illette
és lemetélte az első fát kérgét kékes tűzben égette szénné
pihenve mint gyilkos hadvezér a betört természet jajjszavában
Dionüsszosz magához vonzotta gyarló esendő személyét
s mondá s kecsegteté nephente szavakkal
"bor és mámor és mit kívánsz elötted áll ó teremtmény bujálkodva
vedeld a kupából a bort és ne ó ne gondolj rá hogy anyád vérével
hűsíted lelkedet"
majd részegen obszcén ódákat mormolva ittas elmével nyomdokain
hagyva szűz lányok zokogását önnön ártatlanságuk romja fölött
és hajóraszállva bejárta a tengerek rettentő útjait magára véve a keresztség szent jelét irtotta az ártatlan pogányok nemzetségét
kardélre hányva férfit aszzonyt magzatot gyermeket és mondá ékes
szavakkal az anyaszentegyház megtisztít benneteket
(s nem látá körme alatt a vért a pestis pecsétjét)
aztán fejlődött mint rettentő csecsemő ki anyja keblét marja
és villanó fényben hamvadtak nemzettsége tagjai
és születtek két kézzel fej nélkül holt testek burkában
fémszörnyek zakatoltak az álom ösvényein
és a tudás(mely a halál kódjele) már feszíté koponyáját
és alkotá gépeket kik irányítanak műholdat embert
majd a világűrben hinté el szentségtelen magvait
jajj hová mondd hová tévedünk a tudás labirintusában
Ariadné fonala elszakadt s a Mínotaurusz sarkunkban liheg






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.