Csodaország

Mikor megszülettem, már akkor álmodtam
A megálmodott dolgokat már akkor számoltam
Ahogy nőttem és éltem  életemen
Az álmok csodás világa volt nekem lételemem

Most már túl életem felén
A csodavilág jön énfelém
Hisz az is csoda, hogy itt vagy nekem
Miattad álmodom újra életem

Belsőm boldogságát most kitükrözöm
Most kettőnk álmához nekem lesz közöm
Gyere velem és együtt lesz csoda világ
Szeresd igazán azt, ki elmondhatja, imád

Most itt van nekem meztelen tested
Ahogy más, Te is a csodát kerested
Másfelé néztél, de benned van a csoda
A szerelemhez mindenkinek van joga

És mint hűs patak szemem símogatja tested
Mit teszek? Azt remegő szempillád alól lested
Nézem melled, mely, mint üveghegy az ég felé mered
Érzelmek játéka ez, hisz neked is simogatna kezed

Szemem zuhatagja most megtalálja hasad
Köldököd, mint biztos pont, ott formál tavat
Ám amikor megtelik, és onnan is tovább rohan
Alázúdúl, és megnyugvást lel egy sűrű bozótban

Mögötte barlang, létünk titkos világa
Ott terem örök szerelmünk közös virága
Csodaország ez, mert mindennap leszedjük
A bennünk rejlő örök szerelmet újra élhetjük









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Szavaink nyárezüstben (Budapest, 2006)
Kiadó: Accordia