(a kerti törpe)
Vonat fut a hegyen, már a túlra lát,
Nyitott kapu, sóhajt a szél,
Kifordított kabát áll, vacog sál,
Tátog varjú, csend remél.
Vonat túl, már a szán fut a hegyen,
Reszket fa, sapka repül, gyermek sikong,
Kicsi szán, nagy szán szélsebesen megyen,
Hát feszes, láb merev, görcsös ujj kifog.
Kertben vár kinn hólepte manó,
Szakállán kiálló nagy pihe ül,
Görnyedt vállán teste jégtakaró,
Hegye sipkája virul konokul.
/Orr csöppen, szem gödre,
Szava mintha könnye: Ki ez a törpe?/
(2008.04.20)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
