Súlytalanság

Igaz folyosónak sehol nincsen vége

Bár határozottan nem állítanám

Egybekelésünk lehetségessége

ráncot vető nadrág trónusom karfáján

Kevésbé használom komfortérzetem

Nyakkendőmasnim kevésbé szorít

Kevésbé önkényes a nemi életem

gyorsabban fűzöm cipőm pertlijét


Fordítva lapoztam a hímklimaxot

Átvakaróztam magam éveken

Minden télen egy öregebb ribancot

néztem tükrömben gyönyörtelen

Önnön szigoromhoz lettem hűtlen

Abroncsos arcom köves ruháim

Tetvek követték szinte észrevétlen

tartást szüreteltek lelkem bitófáin


Emlékeim csak szagokhoz kötődnek

Szabályozottabbak tollvonásráncaim

rezonálva puffadt-pirosra töltődnek

potrohos korsóim szilánkos lábaim

Rá sem vetülve hovatartozásra

Igaz folyosónak sincsen vége

Úgy maradok tarka irgalom odvába'

Csak a végtelennek van következménye





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.