Csendélet

Idegesen tördelte a kezét és integetett a megállóban
valószínűleg csak mert már nem működött a
’hűvös van, útközben megfázol és
elviszlek inkább autóval’
csupa kénytelenség az egész
még a múlt tavasszal ígérték meg,
az iskola meg egyébként sem esik útba, ha már itt tartunk
de szegény alig nyolc éves
és tetőtől talpig rózsaszín tüllbe öltözne, ha tehetné.
maga is láthatta az ablakon át ahogy
az ártalmatlan pedofil kacsingat rá a sarokból
(de ő csak bámul, sosem lép)
már így volt ez akkor is, amikor ő volt kislány
és jól tudja mert kiismerte az utca minden egyes
domborodó macskakövét
aztán most mégis ott rágja a körmét a peronon
és arra gondol, hogy még felszállhat,
ha mást nem a legutolsó kocsiba, ahogy tegnap tette
csak, hogy megbizonyosodjon róla, hogy
minden rendben.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.