Ezeréve

Ezeréve együtt
nincs új a Nap alatt,
virágfüzérbe font
öledben minden nap
alkony hűs derűje
mint régi ismerős.

Bennem él őszi Hold
ezüstjén minden ős.
Szférák dala zsong
fenn ég azúrja gyúlt.

Ma dérverte a part
és járatlan az út.

Mit hoz a jövő még,
meddig vagy csak nekem?
Létünk inkasszóját
veled rendezgetem,
bús sejtést, mely vérbőn
kétszeresen is mar,
érted és magamért
küzdök bajjal, kínnal.

Tudom, kit anya szült,
az megtanulta itt
életre álmodni
magát
hajanalokig



(2009 XII 15)








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.