Kilátás a csősz házából


1

álmok betűképe a porban
múlékony keretben
Te aki voltam
és Ő aki már nem leszek

JELEN vagyok

ebből az ablakból
látszik a Mindenség
a Mindenség ablakából
látszik ez a ház

ki honnan hová talál haza
menedéke lesz vagy otthona
s dinnyét vagy gyöngyöt vigyáz
el kell dönteni

mert
láb és folyó
láb és por
élet és élet

az utak
egymásnak adják
a jegenyéket

2

emlékeim próbálom kibontani
a szél pipacshabarcsot kever
hogy befalazza a nyarat

(két hiábavaló mozdulatsor)


ősz
felejtés

zárt szabályok
akár  elemi iskola
vagy állomásfőnöknek lenni
egy feltételes megállóhelyen

mert lóként és szekérként is
eleven falat vagyok
az égbolt sajttartója alatt
szárnyas  vagy talpas
csupán porló
ellentétek összege
én

aki most majálist képzelek
és nézlek
amint szoknyád szélén
(ezüst körhintaszékek)
csillagok forognak

3

apró megszokások
fóbiákká híznak
kifeszítik a szögesdrótot
hogy megsemmisítő táborokba zárják
a lehetőségeket

se ki
se be

a drótokban
nagyfeszültségű
közhelyek futnak
az őrtornyokban
én őrzöm
magam

de mikor elalszanak
bennem az álmok
hallani
amint a transzformátorházban
neszez a rövidzárlat

4

a tartósított közhelyeket
lesöpröm polcaimról
s a pillanat kényelme alól
kirúgom a hintaszéket

és tudom
nem bölcsebb leszek
csupán öregebb
eleinte egy-egy nappal

s mikor az első
értelmes mondat végére érek
utánam tesznek pontot
egy pappal

5

a szavak
akár az indiánok
egymás nyomába lépnek
de semmi harci dísz

békés ösvényen lopakszom
s mint utazáskor szendvicset
próbálom kibontani az álmot
mely bennem sásról sásra lépett
mégis elsüllyedt az ingoványban

apaként
itt állok
anyátlan
apátlan

s már  látom az öregséget
atlétatrikóban klottgatyában
a magasugró léc előtt

nevetséges módja ez az önámításnak
ám mikor már egyetlen reklámnak
sem leszek célzott rétege
az lesz a bizonyosság

(ajánlás helyett ima)

ments meg engem
a dolgok üres  tekintetétől
kongó cicomáktól
hogyvagy-jólvagyok
közhelybarmaitól
önzéskagylókban hizlalt
gyöngy-özöntől
a röpülésnek-szánt
kalodalyukakat
gyógyítsd be az égen
s vágj apró ösvényt  
mely az erdőn átvezet
adj vágtát
izzó farkasharapást
e mindennapi
méla csordakút helyett









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-02-13 16:06:39
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-13 16:10:42