Fogadd a világot

Virágokat hiába írsz a versbe,
ha számítóan, bűnösen szeretsz,
nem érhet le az isten száz kegyelme
hozzád, mert így félúton lengedez.

Nem lesz időd a jóra, hogyha így élsz,
a leghosszabb élet is túl rövid,
nem kapsz kegyelmet, már hiába is kérsz,
hiába vagy szemérmes köldökig.

Az életben maradásod miatt csak
az élet fog hiányozni veled,
hiába szerzel mindent meg magadnak,
ha felnőtt fejjel maradsz gyermeteg.

Nem felel érted, még ha szent az eszme,
hiába hiszed, hogy benne hiszel,
annak legyél barátja, nem kegyence,
aki itt élni, nem csak halni mer.

A szereteted mindig azt jelentse,
sajnálom-ot mondani ne kényszer,
se véletlen, se bűnös vakszerencse
vezessen, ha elmondod elégszer!

Latolgass tízszer, dönteni csak egyszer
lehetséges a szerelemben is,
ne változz meg, mint kémcsőben a vegyszer,
ha nem szeretnek viszont téged is,

tudd meg, ki vagy, és fogadd a világot
olyannak, amilyenné változott,
hogy igazabb legyen a boldogságod,
épp önmagaddal nem lehetsz konok!

Örömet várni még maga is öröm,
mit elvégzel, nem lehetetlen az,
maradhass belül a megtartó körön,
csak ott lel rád az egyetlen vigasz!

Álmodozás az elme fényűzése,
józannak lenni megerőltető,
sok volt a harc, még nem jött el a béke,
még menni kell, odébb a hegytető!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-06-03 05:47:22
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-03 05:47:22