CSENDTEREMTŐ

Bárhol lehetsz, én megtalállak,
az éden kéglin,
vetetlen ágyban,
a felhők fölötti ragyogásban,
ott is, hol a képzelet bolyong,
ahol bejárod múlhatlan álmod,
ami sejtjeidben szövetett,
s porszemcséidből arcod mása,
lehetsz cinke begyében lenmag,
vízcsepp verébláb nyomban,
lehetsz  a pont, a ki nem mondott
mondat kezdetén s befejeztén,
bármily parány légy s bármily nagy,
én megtalállak, mint sötét az estét,
mondotta szürke overálba
bújva a napba vigyorgó
eminenciás csendteremtő.

Hallod-e árva istenem,
arcod másával játszanak.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-06-06 08:28:46
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-06 08:28:46