A durcás Bogi
Egyik reggel a Bogi kutya
dühösen nézett a tányérjára.
A húst szereti, ám nemcsak az várta.
Indulatának nem volt határa!
Tányérját, min húsleves volt kevés hússal
szájába kapva mérgesen jobbra-balra
nagy erővel dühös szemekkel ringatta.
Szelíden szidta Őt össze a gazdája.
Hozzáfogtak a gond rendezésének,
a szép szavakkal való megbeszélésnek.
Hitt a kutyus a gazda ígéretének.
Lassan nekiállt a levesevésnek.
Az ígéret pedig az volt:
húst csak akkor kap a gazdától,
ha lemond a durcáskodásról.
Bogi megenyhült e szavaktól.
Mint írtam, megette a levesét.
Megbékélt elfelejtve a dühét.
Szemleútján a kertünkben nézett szét.
Gazdájával így kötött most békét.
Halász István
Rózsavölgy, 2012. január 13.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-01-13 19:57:51
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-13 19:57:51
