szublimáció

sziklaszilárdból
légiessé nem lesz a nő
csak ha alszol szelíden
akkor szublimál

csendes az éjjel most
szeretni tudlak én
ilyenkor a mesék
Zzii, meg a Dömdödöm
karikát tesznek szemem köré
azon át nézegetik a világot
hogy milyen szép és kerek
látod amott a kislányt
aki én vagyok megfagyott
s a férfi-nyárfa
térdre hullva a füvön
érte imádkozik

reggel megégetted a pirítóst
élvezettel ettél
lehet ez a szerelem
hagytad
magad alá dermedni
asszonyod
nézlek
kék-szőlőn a hó
vackor-arcú magány
titokban szublimálok
hogy könnyedén szerzett
bűneimet levezekeljem
és engem lélegezz

lennék ózon is
és neked épített
nyolclyukú asszony
pink akvarell
pókhálón napozó
harmatgolyó
ecseted alatt a táj

de sziklaszilárdból
légiessé nem lesz a nő
csak ha alszol szelíden
akkor szublimál





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-09-11 09:40:52
Utolsó módosítás ideje: 2013-09-11 18:37:12