lépcsőházunkban tenyerével a mellemet

régi belvárosi bérház első emeletén
a baloldali sarokban lakik
F. Tamás taxisofőr
háromgyermekes barna hajú szakállas édesapa
felesége Ria
barátságos hosszú barna hajú nő szemüveges
ha arcára nézek akkor bagoly jut eszembe Milne Micimackójából
sokszor benézek hozzá beszélgetni
játszok néha dumcsizok a gyerekekkel
nemrég építettek galériát a nagyszobába hogy jobban elférjenek
egy átlagos nyári délutánon
rövid piros sortnadrág van rajtam fehér csíkkal az oldalán
piros top olyan háttal amit a birkózók is hordanak
leszaladok a szeméttel
apával közösen osztjuk meg a házimunkát
mióta anyu az Operaházban öltöztetőnő
az a fasz épp dolgozni indul
látja ahogy jövök  a körfolyosón
ezért lift helyett a lépcsőházat választja
mellém szegődik
nyájasan beszél hozzám
érzésteleníti bennem a vészjelzéseket
először szemével méregeti  még csak növögető melleimet
aztán odalent a kukáknál tenyerével is méretet vesz
innen veszi a bátorságot
egy másik napon szorosan mögöttem jön
hogy gömbölyödő fenekemet is ellenőrizhesse
egyszer - kétszer játékosan meg is csapkodja
később combjaim közé nyúl
utálom kivinni a szemetet
naivitásomat
aztán egy napon elköltözik
viszi a családját is
tehetetlen dühömet évekig igyekszem kibaszni magamból
utamba sodródik néha egy-két férfi
akik mossák csókjaikkal a mocskot rólam
lassan kopnak ki belőlem a lépcsőfokok
a lenti kukák felé a postaládák alatt

kopnak ki belőlem a nyájas szavak






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-03-07 09:50:55
Utolsó módosítás ideje: 2015-03-07 19:33:26