CSAK NE KUSSOLJ, NE LEGYÉL SZARHÁZI !

Majd összerezzenek, hogy a buszon ne bántsanak,
háztartási kekszet eszem, aludtejjel
és élek, hogy majd elássanak...

Rohadjatok meg! - ordítom.
Akkor köpöm a legnagyobbat majd,
ha kezemben tartom botom,

mit a munkám során egyedül kiérdemeltem.
Vissza gondolok majd, hogy volt harmincöt évem,
erőm, költészetem,
szart okoztam a végbelemben.
Azért zabáltam!

Engem már nem érdekel, ha bál van.
Letettem az antidepresszánst.
Kész vagyok rá, hogy te is megbánts!
De akkor bánts meg, a kurva életbe!
Taposs a lelkembe, vagy a lépembe !

DE NE MENJ EL MELLETTEM SZÓ NÉLKÜL,
MERT AMÍG EMELNI TUDOM A KEZEM
ADDIG AZ ÖKLÖMMEL OLYAT ODAVEREK, HOGY KÉKÜL!

De, ha akarsz , akár segíts nekem!

Mit bánom én, milyen szándékkal jössz,
csak legyen benned szándék. S bennem majd lesz "Kösz".
Köpjél le!
Csak ne kussolj, ne legyél szarházi !

Üss meg és tépd le az ingem - Te mocskos stázi!

Engem? ENGEM MÉG TART A VÁLLALAT!
HOGY AZTÁN, MINT KIVAKULT BÁNYALOVAT,
HA MÁR BEZÁRT A BÁNYA
ELÁSSANAK -
A VÉGSŐ . A VÉGSŐ...
       MEGALÁZTATÁSBA.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: BÜDÖSFeltöltés ideje: 2015-06-03 21:34:42
Utolsó módosítás ideje: 2015-06-03 21:42:49