Marad egy álom

„A sors szereti elvenni, amit szeretünk.”
                                 /Ottlik Géza/




Hiába az összekuszált határok,
Megalkuvások, belső árulások,
Sunyin felszított reménytelenség,
Degeszre tömött hazug-zsákok,
Akkor is marad egy álom.

Hiába a gondosan szervezett látszat,
Finomra munkált, perverz közöny,
Idegesítőre borzolt időjárási frontok
Égbolt-jelölő vadászgépek mögött,
Akkor is marad egy álom.

Hiába a méltatlanság, hitehagyottság,
Elégedettre sminkelt nyomorúság,
Áruba vert lelkek, gőgös ostobaság,
Lelakott életeken kérődző maffiák,
Akkor is marad egy álom.

Hiába tenger optimista szélsuhogás,
Sikerorientált, pörgő céltudatosság
Által vezérelt cselekvési kényszer,
S érdek építette kapcsolatrendszerek,
Akkor is marad egy álom.

Marad egy cél, amely szívedig átfon,
Hiába mentél át, ezer és egy határon
Bármiért, s bármeddig maradtál ott
Utánad kiáltoz, akárki átkoz, hallod
Míg a világbozóton sorsfonalad

Maga után von, mert marad egy álom,
Mert nincs helyed az ég alatt máshol,
Ahol elbírnád kontinensnyi magányod.
A középen állsz, mint a Mester egykoron,
S nyomába lépve viseled a gyalázatot,

Ahogyan Ő tette értünk, s hetvenhétszer
Bocsátott meg nékünk, hogy ne sújtson
Örökölt átkunk, hogy a jóság útjára újra
Rátaláljunk, s levehessük Káin véres ingét,
S megleljük magunkban Ábel örökségét.

Igen, viseljük büszkén az értetlenség átkait,
Alattomos rágalmazók szitokáradatait. Sötét
Idők vermeiben sziszegő kígyók marásai nem
Árthatnak nékünk, mert utunk a Krisztusi út,
Népe kezdetektől mi voltunk, s mi is maradunk.




2015-05-03







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-09-03 09:25:43
Utolsó módosítás ideje: 2015-09-03 09:25:43