kompenzáció

a szakmunkásképzőben
egymás mellett ültünk három évig
őt nem a rock and roll érdekelte
hanem a huszadik század történelme
konkrétan ötvenhat
a kocsmákat járta és ott faggatózott
ez kilencszáznyolcvan körül tabu volt
még részegen is
a nagybátyja párttitkár volt
az apja munkásőr parancsnok
gondolom így kompenzált
otthon a szabad európa rádiót hallgatta
csutkára feltekerve
ha berúgott a székely himnuszt énekelte
almaszedésen horogkeresztet tetováltatott a vállára
két nyakleves kíséretével haza zavarták
ki is akarták csapni
megúszta egy igazgatóival
de nem volt náci
sőt ellenzett minden erőszakot
mindig fizetett mindenkinek
suli után jól keresett
elővájáson volt szerelő
dolgozott mint egy állat
meg voltunk döbbenve
amikor megnősült
úgy tudtuk
hogy nem érdeklik a nők
beköltöztek a városba
azt hittük megváltozik
de nem született gyerekük
így hamar szétmentek
ő meg folytatta a piálást
a rendszerváltásra azt mondta
hazugság az egész
mikor az apja meghalt
visszajött a telepre
már nem dolgozott
egész nap ült a kocsmában
szidta a kormányt meg a politikusokat
aztán legtöbbször úgy vitték haza
a mája kezdte feladni
egy hordó volt a hasa
a keze a lába szalmaszál
be is sárgult
megijedt  
egy időre leállt
ásványvizet ivott
ült a szokott helyén
nem szólt
nézett mint egy szobor
miután meghalt az anyja
folytatta ahol abbahagyta
pár év múlva
amikor már családgondozó voltam
a jegyző szólt hogy menjek ki hozzá
az előszobában feküdt egy dikón
előtte vödör
tele vizelettel ürülékkel hányadékkal
csak hörgött
remegett mint a kocsonya
a szemét se tudta kinyitni
hiába szólítgattam
a mentősök azt mondták tele van vízzel
este bementem a kórházba
már gépre volt kötve
és műszerek mutatták
hogy még él







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-09-30 18:17:40
Utolsó módosítás ideje: 2015-09-30 19:05:19