Egyszeri leírás (Millet: Kalászszedők)

Tarló, lekaszált gabonaföld, a kévébe

kötött kalászokat már elhordták.

Amit a gereblye foga otthagyott,

három parasztasszony szedi össze.

(Azért a lehulló kalászért hajlongták

végig a tarlót.)

Kenyér lesz ebből is, orcájuk verítékével

megkeresett kenyér. Majd a libákat is a

tarlóra engedik, egyetlen gabonaszem

se vesszen kárba. Földig görnyed Millet

három parasztasszonya, a harmadik

kissé előrehajolva áll. Épp készülnek

lehajolni, fejük színes kendővel bekötve,

szoknyájuk földig ér, kötényük felcsomózva,

oda gyűjtik a kalászokat. Arcuk alig látszik,

de megviselt, elnyűtt, naptól cserzett, minden

bájtól és üdeségtől megfosztott. Kezük is

meggyötört, ízületes, ormótlan.

(Millet nem értette, miért nem tetszik a képe,

habár nem használ erős színeket; csúnyák a

parasztasszonyok: a nyomor pátriárkái ők.)









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-02-15 10:05:10
Utolsó módosítás ideje: 2016-02-15 10:08:17