Netkedves, te sosem alszol?

Látod? :)))  átmosolygok
Éjszakai tranzisztorcsókjaidon,
:(((  és szomorú vagyok, de nagyon,
Súlytalan monitorszerelmed láttán.
Te mikor alszol, névtelen kedves?
Téged sosem gyűr le a nappalon
Végiglapozó űr nyomán loholó izgalom,
Mellyel várod minden éjszaka
Az édes-hazug billentyűkattogó kéjt?
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Miért nem éled a való tüzes csókját,
Az ujjak hegyén bizsergő szerelem
Illatokkal telt friss melegét?
Kedves ott túl a hálón, te sosem alszol?
Érezni akarom az arcunkba süvítő széllel
Szemben szálló dermedt valót.
Hát ne légy édes, ne légy kedves, haragudj: P!
Kérlek, nevess! :DDDDDDDDDDDDD!
Csak akarjad, éljed, szeresd a valót!

Őszülő Csipkerózsikák arcára kövül a döbbenet,
Kiürült lelkű lovagok tárháza vonul eléd.
Ez mind királyfi, szerencsefia - suttog a hangfal!
Kedves, ki  nickbe csomagoltad jelened, sosem alszol?
Ó, értem harcolsz két  mizu és hi között!
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Miért zavar, hogy méretem nem tudhatod,
Hát nem vonz, a képzeletruházta tökély?
Hi! Barátnő vagyok s ma éjjel nem vártalak!
Kedves te sosem alszol? Jó éjszakát!

Aszód, 2004.szeptember 19.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.