Amit nem szabad csinálni reggel

Tejszínű ködben
libeg a bérc,
álmosan nyújtózik
egy konok lidérc.

Befonja haját,
mint erdő a párát,
táncol a szőnyegen -
üti paripáját.

Közelebb suhan,
akár a reggeli hab
- mi a fakoronákba
beleharap -

taszítani messze -
a derekát lökni,
hogy ne tudjon többé
a szívem körül ölni.
Lezárni szemét -
ráforrasztva leplet,
mert pókfonál életedben
bármikor meglephet.

Viasszal kenni be -
bokától az állig,
nem igaz, ha válaszol,
- kérdez, vagy ha állít.
Leszíjazni kalodába -
kabát nélkül - kócba;
ha segítségül hívod,
csak olaj a kanócra.

Bogáncs közé tenni -
ecetbe ázni,
jégvirág mezőre,
hogy tanuljon meg fázni.
Bevarrni a száját -
rákötni egy rönkre,
búcsút integetni
a folyón mindörökre.

S ha eloszlik a köd,
nézni a Napot,
örülni annak -
hogy magam vagyok.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-01-04 10:05:31
Utolsó módosítás ideje: 2018-01-04 10:05:31