Eszement


Súrlódások kényszerítenek; olajozzam
meg a drótkefét.
A tömegszálláson „mindegyek”
ugrálnak.
Gyrosom megjelölve.
Tobozmirigyemből el-elkószálnak a flörtök.
Szögvasam prédikál; a szőlőfürt megedzett, a racsni manökennek ment,
a textúra viharnak álcázta magát.
Hatalmas ugrások következnek; a gömbhéjat megszerkeszteni
könnyű.
Kifogás nincs; a harapnivaló szent
ostya kiegyeli a siklókat.
Lesújtani a kalapáccsal a mécsre,
lesz belőle szárnyas jószág,
kifelé a rajtos ütközetből!
Hogy teret adtam az időtlen huhogásnak?
Hogy visszaütött a félig kiégett neoncsövek bumerángja,
s azóta, az őrült dominórengetegben, csókjaim cserepeit
keresem,
mikor a hazájából kitoloncolt füge
megütközik az aszfaltok
pollenjeivel?
Jobbágykategória: éhgyomorra időpontot kérni,
lesni a leshelyet.
Az eltűnésekről: csökkenteni kell a fogzást, s a pergő rokka hadszínterén elesett katonák
napernyőinek a számát, s a balsors
nem sújtja agyon a határidő-naplopókat;
talán még a kultuszoknak is megkegyelmez.
Okkal feltételezem, hogy féltékeny vagy,
ezt látszik megerősíteni az a tény is, hogy árnyékod fültüsző és minden igyekezetével
azon van,
hogy a mártíromság átpártoljon hírek kavalkádjához.
Posványos a ragszalag, az építőkockákat meg semmi sem védi,
talán segít a brigádösszevonás.
Én kétféle végjátékot ismerek; ha a WC-papír elég hosszú, könnyeddé válik a pillanat.
A másik: a gyilkossági nyaralás a próbajáratok felvigyázója.
Hátam mögül egy lián nyakszirten bök,
ez is kell.
Egy antigravitációs pillér van itt, mely bebocsátást kér
a paradicsomba, máskor meg a takarítószemélyzet van jelen, mely duplán
hatékony, ha spórolhat a szarkofágokon…
Kinövéseimet lebaltázom,
megmérkőzök az öncsonkító hatalmakkal.
Kétéltű szósz
emleget,
s hasztalanul próbálkozik a széllovassal a kántáló.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2025-06-16 15:30:13
Utolsó módosítás ideje: 2025-06-16 15:30:13