aaz emlékezés dilemmái
a társadalom amikor idekerültem
már megtelt mimetikus vággyal
belső konfliktussal de a friss
sebzettségem sokáig takaratlan
majdhogynem mutogatni való
szégyentelenség volt
a leuralt államban ravaszkásan
kínlódott tanító és tanított
kezdetben belenevettem dögösen
hőbörögve ahogy a rock and roll
rögtön ki kell mondanom
nem szerettem magyar lenni
amikor a normális élet felé
számonkérni és módosítani kellett
az nekem nemcsak egy vers volt
a nácizmus hajnalából amit
minden színész szavalt egyszer
elképzelt számadás ünnepén
nekem nem puszta lázadás volt
hogy ember vagyok
“Egyedüli példány.”
a leuralt államban mindig ütköztem
ember de magyar
jöttek a csodabogarak és mondták
íme így kellett volna az
államapparátussal megalkudni
köztük művész vájár pap
költő és miniszter
akikből lettem egy sem él
nekem tetsző katasztrófa
evolúcióképes gépjeim
s a humanoid “az ember ottan a mesében
mint önmagának dermedt-néma szobra”
már ősznek kéne lenni
nagy átfogó ősznek
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2026-09-03 13:36:48
Utolsó módosítás ideje: 2026-09-03 13:36:48
