Húszipzár

keresem rajtad a zipzárt
bújnék vissza beléd
miután csendben levetkeztem
miközben végigsimítom a hátad
építkezés zaja hallatszódik fel
a nyitott erkélyajtón keresztül kúszik
a nap melléd fekszem a hajlataidhoz igazítom a testem
érzem hűs melegét meg a szellőtől lett szép libabőrt
és különös bonyolult ritmusú szuszogásod,
ami mindig eszembe juttatja
azt a félig megrágott almafalatot amit nevetve
a szádból számba csókoltál azon a délután
és érzem szinte újra ahogy a meleg nyállal keveredett gyümölcslé
lefolyik államon és azóta is újra
meg újra mindig keresem rajtad a zipzárt
mert a szerveidet mind
amik eddig mindig mindig kimaradtak
mindegyik hűséges kocsonyás
pulzáló sikamlós
sötéthez szokott depressziós szervedet
egytől-egyig most sorra csókolnám
sorra ölelném mindet hogy felvidítsam őket
a vesédet meg a májadat s a tüdődet
és a lépedet és a beleidet is mind
és az agyad meg a szívedet és a nyelőcsöved is
igen én megszeretgetném a szemgolyóidat is egyenként és ajkaidat
és csontjaidat meg az izmaidat meg a zsírt s a puha húst is
amit óvatosan lefeszítenék bőrödről és belülről
megcsókolnám a lenyúzott összesett véres bőrödet is
és aztán izzadó remegő hideg kezembe venném a méhedet és
számhoz emelném azt is
mert látni ölelni csókolni akarom
minden sejtedet
miközben fekszünk egymás mellett anyaszült meztelenül
s én keresem rajtad a zipzárt





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.