Improvizációk magán- és mássalhangzókra

1

Elunja fészerét a tél,
Elunja hó levét az ág,
Hull a barack, hallszik a szél,
Falud ne béleld, Miska bá!


2

Liszten állj meg a fanyar
Hóember-hőségben,
Kulcs helyébe kéklőn tartsd
Nagy fületlenségem!


3

Pista vág a vak kutya elébe.
Boldizsárnak berakott a képe.
Szörnyen bukik Péter Edinára.
Barabás szól Edének, ne várja.


4

Hibás ki
Őrségben
Egyebét megitta,
Elegyes
Törvényen
A híg levet szítta.

Hiába
A fedél
Gyáva káromlása
Körömnyi
Vízben, a
Nyomorú hodályba'


5

Ha már kövülsz a tájba,
Raúl, a hír se vár ma.
Ha még a csizma szúr.


6

A dzsunkában élek, idős a Gábor,
De botlásom erőszak és mámor,
Egy éltes asszony a feje után hull,
Nem futok ki érte, szól, de nem új.


7

Fénylik, tikkad náthám, fergeteg közé lép,
Guszti kócsag-álla bágyad, löttyed és kék.


8

Leborult az akol mára,
Ájuldoz a papi. Bár a
Kassza árvult, tottyadt, holnap
Potykamáj lesz vérbe' , borba'.


9

Stradivári megyen alant, még nem evett tejsavót.
Ballal-jobbal sivatagot, széles hegyet letarolt.


10

Hamis topánka, konyhaszék
Körülszegé a lányt,
És ültek anyján, ott, a kun
Kis különc nyakán.


(A szövegek József Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János, Nagy Ferenc verseinek magánhangzóira épülnek. Minden egyéb hasonlóság az eredetikhez a véletlen műve.)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Elõretolt Helyõrség 1997/1,
Kötetben: Ismét másnap (Marosvásárhely, 1998)
Kiadó: Mentor Kiadó