NAPLÓK: Nő a lámpák mögül Legutóbbi olvasó: 2026-10-26 12:45 Összes olvasás: 39993| 7. | [tulajdonos]: Elhatárolódás | 2007-07-20 20:56 | Van a film elején egy jelenet.
A kis Jacques és nagybátyja tekerik a csörlőt. Az ,,öreg" csak beszél és beszél, majd hirtelen elhallgat, és rászól a gyerekre:
- Te soha nem kérdezel. Kérdezz!
- Hát jó. Miért hagyott el az anyám?
- Tekerd! - majd néhány másodpercnyi hallgatás után:
- Anyád nem hagyott el, csak visszament Amerikába. Ott érzi jól magát. Tudod, a nők kiszámíthatatlanok, olyanok, mint a tenger.
Úgy érzem ebben a jelenetben előrevetül a film mondanivalója. A történet leginkább egy álombeli élményhez hasonlít, titkos vágyainkhoz szól, azokat piszkálja fel; a megfoghatatlant, örök elvágyódást. Jacquest megkísérti a szerelem és szenvedély határtalan, tiszta élménye, megtapasztalja a feltétel nélküli önfeladást, de szíve így is a tengeré marad. Jacques a világunk szabályait érteni nem képes, magába zárkózott ember, idegenként él a földön, tulajdonképpen képtelen elfogadni a társadalmi normákat, az asszimilálódást. Enzó ezt így fogalmazza meg egy másik jelenetben:
- Vigyázzon! Maga túl szerelmes, nem látja a valóságot. Jacques, ne higgye, hogy egy ember. Egy másik világból érkezett.
Hányszor éreztem én is valami hasonlót már kicsi lány korom óta. Folyamatosan szerepeket osztottak rám. Példákat állítottak elém, és én igyekeztem megfelelni az elvárásoknak. Aztán mindig történt valami egészen apró dolog, amit úgy éltem meg, hogy nem tartozom ide, más vagyok, és képtelen olyanná válni, mint amit elvárnak tőlem. Emlékszem, hogy volt egy időszak, amikor a családban nem találtam gyerekként a helyem. Nem tudom, mi is indította el a gondolatfolyamot bennem, hogy csak örökbefogadott vagyok. Hiába hallottam történeteket pocaklakó koromról nagyanyámtól, édesapámtól, édesanyámtól, a kétség évekig ott motoszkált bennem. Ma már tudom, ez volt az első kikísérletezett ügyetlen technikám, aminek segítségével el tudtam távolodni saját jelenemtől, és mint egy megfigyelő, néhány méter távolságból szemlélni önmagam és környezetem. Az első elhatárolódás.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
