fosztogat bátran
dermedt földeken
óvni megmaradt magvakat
nem ád havat
a szürkén derengő
téli ég
torkomon kés a félelem
– jön-e segítség
fölmentő sereg –
hát illő módon szégyellem
a képtelen ötletet hogy
e végletekig csonkolt
vigasztalan tájban
már akár
otthon is lehetnék
