NAPLÓK: Párbeszéd a DOKK jövőjéről Legutóbbi olvasó: 2026-10-26 15:00 Összes olvasás: 160666| 714. | [tulajdonos]: alap | 2021-10-31 16:40 | Tisztelt Dokkolók!
Bevallom, Cservinka Dávidnak a tulajdonosi csoportba írott bejegyzése nélkül valóban nem nagyon reagáltam volna Karaffa Gyula bejelentéseire. Egyrészt nem kívánok a jelenleginél is nagyobb tulajdonrészt birtokolni, és nem is keresett meg Gyula az eladási szándékával - személyesen Pálóczi Antalon kívül egyikünket sem. A Dokkra írt bejegyzését ugyan olvastam, de az eddigi vitánk fényében nem hiszem, hogy pont nekem kívánta volna eladni a tulajdonrészét.
Másrészt Gyulának minden lehetősége megvolt sokáig, hogy a tulajdonosi körbe írja meg a mondanivalóját, de onnan kilépett, mert nem érvényesült az akarata. Többször hívtam oda vissza, de a részvételét a tulajdonosi szavazatok egyenlő súlyozásához kötötte, amely feltételt nem tudtam teljesíteni, de az nyilvánvaló kell legyen , hogy a kapcsolatot nem a tulajdonosok szakították meg vele, hanem ő a tulajdonosokkal, mondhat bármit is. Jelen naplóban néhány kérdésről Gyulának írt válaszaimban már régebben kifejtettem az érveimet, nem ismétlem, nem kívánok parttalanul vitatkozni, különösen akkor nem, ha már okafogyottá vált a kérdés.
Azt azért megjegyzem, hogy a tulajdonrészeknek semmi közük nincs a Dokkról való kitiltáshoz, bármilyen viselkedéssel lehet és maradhat valaki tulajdonos, erre vonatkozóan sajnos nincsenek kikötések a 2016-ban írt adásvételi szerződésben, amely adásvételig csakis egyetlen tulajdonos rendelkezett a Dokk 100%-ával.
Tehát Karaffa Gyula kiszállt a szerkesztőségből és a tulajdonosi körből is, miután kapott Filip Tamástól egy kemény kritikát a meóját illetően. Úgy emlékszem, hogy ilyesféle kritikákat Tamás másokkal kapcsolatban is megfogalmazott, és nem Gyula volt az első, aki ilyesmi után kilépett mindenfajta Dokkos szerepkörből. Nekem Gyulával tulajdonjogi szempontból kevés dolgom volt, nem tőlem kapta a tulajdonát és én sem kaptam tőle tulajdonjogot, elfogadtam őt, a modorát és a kialakult helyzetet. Azonban Bártfai Attila Márktól jelentős tulajdonrészt vásároltam korábban, és azt hiszem, hogy Márk álláspontját is képviseltem akkor, amikor bizonyos személyeket nem engedtem főszerkesztővé választani. Utóbbit éppen a Karaffa Gyula által erőltetett lemondási aktus (a szerzett tulajdonjogunkról) tette volna lehetővé, emiatt az a következményeit tekintve is elfogadhatatlan volt.
Tudom, hogy a Dokkon most lapos idők járnak, és szeretném megvilágítani azt is, hogy miért. Egyrészt a jelenlegi főszerkesztő hozott egy fiatal és kezdetben aktív csapatot a Dokkra, akiket a Dokk akkori hangadói azért bíráltak, mert pusztán a saját szakmai meggyőződésük alapján írták a meókat, és ez többeknek nem tetszett. Abból a csapatból már csak Papp-Szalai Sándor neve szerepel az impresszumban főszerkesztő-helyettesi pozícióban, de tőle egyáltalán nem tapasztalhatunk aktív jelenlétet, a többiek eltávoztak. A főszerkesztő is csak a legszükségesebb feladatait végzi el, és a legutóbbi főszerkesztő választáskor szabadulásra vágyva ő maga jelölte Pálóczi Antalt, majd Filip Tamást, de egyikük sem kapott többséget.
Azért nem támogattam azon a választáson egyik jelöltet sem, mert mindkettőt alkalmatlannak tartom a főszerkesztői posztra. Antal esetében a döntést talán nem kell magyaráznom, de Tamás esetében, aki József Attila díjas költőként megérdemelten lett valamikor a Dokk vezetője, legalábbis magyarázatra szorul, hogy mégis miért nem támogatom.
Erre a Dokk megvásárlása utáni időszak ad magyarázatot, pontosabban egy dombóvári szerkesztőségi ülés vitája, ami során Tamás helyett lehettem volna akár én is főszerkesztő (ami abszurdum), de végül úgy alakult, hogy Márk kapott utána esélyt arra, hogy vezesse a Dokkot.
Tény, hogy akkortól kezdődött a Dokk felemelkedése, a nézettség és dokkolók száma Tóth Csilla főszerkesztősége idején érte el a 2016 utáni csúcsot. Hogy Márk és Csilla ennek ellenére miért mondtak le, arra ők és Filip Tamás is tudja az igaz választ, ahogy én is, de én nem fejthetem ki az igazságot. A lényeg, hogy a PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE c. napló magyarázatul szolgálhat arra, hogy most miért tartunk itt - persze ez csak az én szerény véleményem, és nem fogok vitatkozni a várható ellenvetésekkel.
Hogy János és én miben nem értünk egyet, azt is szeretném röviden megvilágítani. Papp-Für János szerint addig nem lesz megfelelő színvonalú a Dokk, amíg a szerkesztők nem kapnak díjazást a tevékenységükért, ugyanis a hőskor rég elmúlt, az irodalom érdekében végzett munkát meg kell fizetni, tehát a jó szerkesztőt is csak fizetség ellenében kaphat a Dokk, máskülönben csak lelkes amatőrök vagy önjelölt próféták alakítják Irodalmi Kikötőnk sorsát arrafelé, amilyen irány csak jólesik nekik.
Ezzel szemben úgy vélem, hogy találhatunk olyan főszerkesztőt is, akit nem csak a rövid távú haszon érdekel, hajlandó időt és energiát áldozni a Dokkra, hogy méltó legyen a régi híréhez.
Tudatom, hogy nem hagytam magára a portált, csak lehetőséget adtam a kritikát megfogalmazóknak, hogy új irányt jelöljenek ki, de nem tették. A fő kritikusaim egyetlen javaslatot sem terjesztettek a tulajdonosi kör elé azon kívül, hogy Filip Tamás legyen ismét a főszerkesztő, vagy Pálóczi Antallal próbáljuk meg betölteni ezt a pozíciót. Nem hiszem, hogy ne lenne más hiteles irodalmi személy, aki ne lenne náluknál alkalmasabb a feladatra, tehát még egy kis ideig várom a valóban konstruktív javaslatokat, ha csak a főszerkesztő-váltás segíthet. Addig pedig maradjon János a megbízható alap.
Üdvözlettel,
Busznyák Imre | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
