Kedves Imre, és Kedves Dokkosok!
Itt is boldog új esztendőt kívánok Isten áldásával mindannyiótoknak!
Nem akarom újrakezdeni a fölösleges vitát egy szerencsés csillagállású újrakezdéskor, egy új esély idején, de egy-két dologban hadd mondjam el én is a néhány éves ciklusról, amit az Imre által lelkesen dicsért Papp-Für János főszerkesztőségéről szól:
Ahogy Imre írja, Jánost a Dokk megmentésére kérte fel három éve, mert művészeti vezető nélkül a Dokkot tönkre tették volna azok, akik... (Itt kiemelve két név, az egyikük halott, róla tehát vagy jót, vagy semmit, de a másikuk él, aki bármilyen is különféle szemekkel nézve, mégis bebizonyította már a ragaszkodását a Dokkhoz, és a hűségét is a Dokkhoz, mert ő nem szégyell itt jelen lenni, és itt verseket feltenni naplójába.) Szerencsétlennek tartom ezt a megfogalmazást, mert ahogy azt az idő már addig is megmutatta, a Dokk "öntisztító", akár az óceán. Nem csak a mérete miatt, hanem a széljárások okán is. Emlékezhetünk, hogy volt idő, amikor egy hölgy vitte a hátán, s azt is túlélte. Imre szavai tehát számomra épp a nálam ostorozott túldramatizálást mutatja.
A János által megválasztott fiatal szerkesztőség sem minőségben sem mennyiségileg nem végzett többet és jobbat, mint bármely más szerkesztőség, sőt, az első rizikós élethelyzetben eltűntek a Dokkról, mert irodalmi karrierjük számára dehonesztáló lett volna a Dokkos élet, a munka. Azt kell mondanom, sajnos meg sem próbálták konszolidálni a helyzetet, hanem rögtön bedobták a törölközőt!! Anno a gy&gy is csak gondot okozott, mert nem egy ottani vélemény generált erős vitát-veszekedést a "főoldalon", a Dokk fő funkciójánál, a versek értékelésénél. Ugyanis én úgy emlékszem, a volt főszerkesztő ott nem egyszer "jó", "teszik" stb, jelzőkkel illette a feltett verseket, ott komoly műhelymunka nem alakult ki. Annyira nem, hogy a szerzők joggal hivatkoztak sokszor arra, ott már egy dicséretet "bezsákoltak", akkor miért mulandó a főoldalon a versük.
János számára is dehonesztáló volt már a Dokkos jelenlét, mert erősen akadályozta a karrierjének ívében. Sajnos sokszor kellett szólnom, hogy mondjon le. Ezt most, később János meg is köszönte nekem, illetve azt, hogy nem áskálódtam ellene, hanem nyíltan mondtam el a véleményemet a munkájáról, az inaktív szerkesztőkről. Sajnos most is van teljesen passzív szerkesztő a csapatban, de ez már az új főszerkesztő döntése, hogy meghagyja-e az ilyen embert, vagy egy igazán aktívat választ helyette.
Az anyagiakról: a János által vezetett irodalmi kör is kiadott egy antológiát a tíz éves évfordulójukra. Ez azt is mutatja, hogy bizony, a Dokk nagy elmaradásban van e téren. Ennek élére állt volna Filip Tamás, aki az antológiát szívügyének tartotta, de a részletekbe elvesztünk a végére. (Jelen esetben nem lehet demokratikus módon antológiát szerkeszteni.) Azt kell mondanom, a pénz akár most is meg lenne egy komoly antológia kiadására, persze megértem Imre érveit, hogy a Dokkot modernizálni kell... (az évek óta felbukkanó portálmotor) Szerintem most is elzötyög technikailag, épphogy a minőségét az eredeti céljához kellene felhozni!
Jánosnak valóban köszönöm én is a megszerzett 300 ezer forintot, ami jelenleg őrzünk. Köszönöm azt is, hogy bejárt szavazni, mert a versek nem halmozódtak fel oldalszám ítéletre/meóra várva. Összességében azonban a Dokk egy elég rossz időszaka volt a főszerkesztősége alatt, hangját alig hallottuk, a passzív szerkesztőket nem váltotta le, nem hozott új embereket a munkára. Magyarán nem sokat törődött a Dokkal. (Sajnálom, hogy az új évet ilyen bejegyzéssel kell kezdenem, de Imre, te a hurráoptimizmosoddal váltottad ki ezt belőlem, meg azzal, hogy a Dokk használóinak rossz üzenetnek tartom azt, hogy a keveset, vagy a semmit lelkendezve köszönjük meg.) (Egy időben szóba jött például az, hogy a Dokkon sok a maradós vers. Csak jelzem, minden vers sorsát a főszerkesztő egy gombnyomással a szerkesztők véleménye ellenkezőjére tudja fordítani... most is... tehát a minőségromlás egyértelműen a főszerkesztő(k) felelőssége.)
János nem jelenlétété nem nagyon fogjuk észrevenni: gratulálok én is neki a könyvéhez, amiből szerintem (sajnos) a Dokkra sem fog feltenni verseket. A Dokk a "profi" irodalmároknak jelenleg nem jó ajánlólevél jelenleg.
Épp ezért én is azt szeretném kérni mindenkitől, tegyük együtt a Dokkot jobbá. Tegyük igazán komoly irodalmi műhellyé. Ehhez nekem lesz néhány ötletem, Imrével egyébként egyetértünk az alapvető dolgokban immár, szerintem ő is sokat tanult az elmúlt három évből, és abból, hogy vannak páran, akik akár a kinevettetésükig ugyanazt mondják, mert érzik/tudják, hogy igazuk van!
Békés, boldog új évet, kevés vitát, sok eredményt, és a Dokkban egy igazán jó irodalmi műhelyt kívánok nektek!
|
