NAPLÓK: hétköznapi csodavárások Legutóbbi olvasó: 2026-10-26 05:29 Összes olvasás: 18190| 1. | [tulajdonos]: bűntudat | 2004-01-08 05:21 | Ezt a naplót nem is én irom. Talán nem is a remény, csak valami mindenen továbbcsusszantó egyszerüség. Nem, nem az unalom az, talán a kiváncsisághoz lehet köze. Mindenki találhat majd benne kedvére ellenkeznivalót, csámcsognivalót, az éppen aktuális itélet-sablonjait villogtathatja belém és rajtam keresztül, mégiscsak megmarad az a remegés a szájszegletben, (ugye apa?)
Előbb beszélgettem egy lánnyal. Jó nem is igaziból- csak megint hatni akartam- interneten. Aztán kilápett hirtelen, és nem is tudta mennyire csodát várok mindig, mikor észreveszem, hogy piros betükkel visit választott neve a képernyőmön. Irtam még neki miután kilépett, megkényszerdve saját iluzioimtol, elvesztettem néhány dekát az önbecsülésemből és beletekertem magam egy monológba.
gaga (3:27 AM) :
és nem érzed többé a gúnyt
gaga (3:28 AM) :
apu télikabátján
gaga (3:28 AM) :
szalad a vonat
gaga (3:29 AM) :
most éppen tolat
gaga (3:29 AM) :
vele suhanni lenne áldozat
gaga (3:29 AM) :
szembe fordulni kárhozat
gaga (3:30 AM) :
mint a villamos
gaga (3:30 AM) :
sárga döbbenet, ha mégse jön
gaga (3:30 AM) :
a sinek beszoritják
gaga (3:31 AM) :
és kedves monoton dallal segitenek neki elfelejteni
gaga (3:31 AM) :
azt amit a tükörbe nézve látott
gaga (3:31 AM) :
egy törtdimenziós világot
gaga (3:32 AM) :
leginkább sajátot
gaga (3:32 AM) :
aztán csönd
gaga (3:33 AM) :
és nem ragasztasz újra többé semmit ami eltört
ja ha még nem mondtam, csapongani fogok, aránylag irracionálisan és értelmetlenül, és amikor ezt észreveszed, lesz az első, hogy megfordula afjedben a gondolat, hogy talán jobb lesz ha abbahagyod ezt a szemetet. Bántja a szemed..
Jó ám igy, névtelenül, itt a dokkban, pezsegni, és úgy érezni mintha tartoznál valahova az ágyon kivül, ( ami már annyira puha, hogy visszhangzik benne a vágy), és azt csalni, hogy majd holnap talán. Meg ha. Meg lenne. Meg kellene.
Zabolátlanul kéne irni.Csak ha valaki megcsalja a szabadságot, azthiszi hogy mindent lehet, pedig csak azok a dolgok juthatnak eszébe, amiket ismer. Tehát minden? Persze. Meg még ez is, meg ez is. Meg itt van mégegy jó poén. Nézd csak hová is süllyed az egyéniséged, látod, az óramutatóval ellentétesen forog. Az észagi félgömb.
Na tessék, már megint aszittem, hogy tudok olyat rni amit más nem. Nem baj majd még úgyis asziszem párszor.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
