NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2026-10-26 19:13 Összes olvasás: 5010093| 1208. | [tulajdonos]: helyi érték | 2020-04-07 21:10 | Néha mintha regényt írnék, ami pont úgy tükröz, amiben pont úgy felelget egyik szöveg, egyik idősík a másiknak, hogy az a szellemi izgalom bennem, mint mikor vmi kedvemre valót olvasok. Ráadásul tétje van, a bőrömre megy, ha nem csalok, akkor halálosan jó lehet akár.
***
Pedig gyűlölöm a munkahelyem.
Sajnos én másokat akarok a legtöbbször boldoggá tenni, a saját boldogságom nagyrészt abból jön, ha ez sikerül. Ez az alkalmazkodó hozzáállásnak felel meg, az ilyeneken általában taposnak. (lásd fiatalember pl) Viszont ebben az is benne van, h pont ezért szembe megyek bármilyen gonosszal, ami másokat bánt. Nem, nem engem, a magamért kiállás rosszabbul megy, mint szarul. De nem félemlít meg se a hatalom, se a csoportnyomás. Szorongok tőle, mint állat, de ha ki kell vmi kurva igazságot mondani, akkor ki, ha meg kell akadályozni vmi szart, ami elviszi a dolgokat félre, akkor meg legalább megpróbálom.
Szakirodalommal megtámogatva képviseltem egy álláspontot érvekkel alátámasztva, aminek a célja az volt, h ne terjesszék már el a gyerekek körében, h csak az online videós óra az 'igazi', s aki másképp csinálja, az nem végzi megfelelően a munkáját.
Ehhez képest most az van, ahogy egy végzős osztályfőnök megosztotta az osztályától kapott visszajelzést, h negatívumként szerepel, h x tárgyból nincs 'rendes' online óra.
Ezek nem az én gyerekeim, ezen az évfolyamon nem is tanítok. De ezt se tudja a tantestületben pl senki, úgyhogy biztos vagyok benne, h sokan fényesen bizonyítva látják - nem mintha bizonyítaná ez így- hogy marhaságokat írtam.
Azt a levelemből kiszedtem, pedig eredetileg benne volt, h a következtetéseim a 12. évfolyamra nem vonatkoznak az érettségi miatt, ami ott lebeg. Aztán kiszedtem, mert így is annyira hosszú lett, h nevetségesnek találták.
Ami a lényeg, h itt engem soha nem fognak úgy érzékelni, értelmezni, h az számomra kedvező legyen. Mindenki több szálon összefonódik mindenki mással, itt születtek, ide jártak/házasodtak, egy oviba, iskolába, együtt sportoltak stb stb. Itt ami számít, az nem az ész, vagy szakmai tudás, hanem a HELYIérték, h a helyi, kisvárosi hierarchiában mennyit érek. Így külsősként, én az egyesek helyén állok. Azok a kolléganők, akik nem szakmai érvekkel, hanem a személyiségemmel visszaélve lehetetlenítették el az álláspontomat százas helyiértékűek. Ezért nem hallatszottam eddig sem, s most, h kénytelenek voltak virtuálisan meghallani és valószínűleg kognitív disszonanciát okozott eleinte, h az írásomat nem lehetett szelíden lesajnálni, mint engem eddig, kitaláltak egy mögöttes gyengeséget, ami azt velem íratta. Amivel viszont már igen. Így nem kellett a tartalommal bajlódni, se hasonló szintű választ írni (vajon képesek lennének rá egyáltalán? Mert mért nem úgy 'győztek le', ha igen? Illetve mit mond el a szervezetről, h nevetségesnek találják, hogy olvasom a szakirodalmat és alkalmazni szeretném?)
S még ezt sem nyíltan, nekem címezve, csak úgy bele a közös térbe, viccelődve , a viccben implikálva, h ha nincs online óra, akkor a szülő kénytelen a gyerekkel tanulni. (A saját visszajelzéseim szerint ez nincs így nálunk egyelőre, közhelynek ugyan közhely, de ha viccként hangzik el, s másnak van mondva, akkor vitatkozni sem lehet vele.)
Ez ennek a nőnek a sokadik ilyen húzása. Röviden: nem enged érvényesülni, nem akarja, h kiderüljön rólam, h mit érek, ha kiderülne vmi teljesítmény kapcsán, akkor azt nemcsak, h negligálja, hanem rendszeresen megdicsér- vki mást. De nem nyíltan csinálja, és mindig mosolyogva, vmi közös béke nevében. Az ő HELYIértéke magas, minimum százas, hiszen az életműve az, h nem mozdult el erről a helyről, a rokoni, gyülekezeti hálóját már nem is említve, kiérdemelte magának a legjobb csoportokat, s mivel a legjobb eredményeket a legjobb csoportokkal lehet elérni, s az a legjobb tanár, akinek a legjobb eredményei vannak, esze ágában sincs ezt a pozíciót elengedni. Ha ő mond vmit, az százszorosan hallatszik. Ha én, az egyszeresen, és nem számít.
A dolog természetéből következik, h ez nem fog változni. Egyre inkább az az érzésem, h elnézőbbek lennének, ha butább, vagy rosszabb tanár lennék. Nem kell nekik rivális, olyan kell, aki lefedi a nemszeretem csoportokat. De a nem nyelvszakos többséget is zavarja az eszem. Valószínűleg jobban kedvelnének, ha okosabbnak éreznék magukat nálam. De nem igazán van szükségem rájuk munka közben. Akire igen, illetve aki esélyes, h van olyan okos, mint én, azt nem zavarja. (Fiatalembert leszámítva, de őt én irritálom, nem az eszem.)
Még Zsákfalván írtam, h olyan munkahelyet szeretnék, ahol nem kell eltitkolni az eszemet. Hát ez nem olyan. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
