DOKK

pink bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: pink
Legutóbbi olvasó: 2026-10-26 13:08 Összes olvasás: 9676

16.	[tulajdonos]: -	2019-10-15 18:28
hu, be-benézek ide, inkább csak egy naplót olvasok rendszeresen, érdekel, hogy mi van a napló vezetőjével, mert szimpatikus, tök ismeretlenül is a múltkor belefutottam pár versbe, lekapcsolt a villany, hozzászóltam a szövegekhez, bocs, nem lesz gyakori, pláne, ha ekkora vihart kavar, furcsa azért azért itt a Dokkon volt kultúrája és kulturálatlansága is a nicknévnek, nem? nem ezen múlik, hogy mit írunk le amit leírunk, az le van írva:-) ha bárki azt gondolja, hogy nem fedi fel magát az, aki álnéven ír, vagy épp fordítva, ha visszafogottabban fogalmaz, minden mondatot kétszer meggondol, mert a saját nevét használja, az nem fedi fel magát ugyanúgy, az szerintem téved az írás tükör, ugye, a szerző tükre elsősorban, de nem annak a tükre, amit le akar írni, hanem annak, amit nem, mert az írás kontroll nélkül való, a kontroll alatt lévő írás még inkább kontroll nélkül való, mert fordítva működik, sokkal többet elárul az írójáról, mint az magáról mutatni szeretne, kábé mindent szerintem erre elég sok példa van itt azt keresni, hogy ki van a sorok mögött és nem a sorokon elgondolkodni, ha csak egy pillanatig is, ha az a versről szól (most az jönne, hogy csak ezt érdemes csinálni) de inkább az jön, hogy hát igen, ez ká nehéz de ha valakit ez tényleg nyomaszt, akkor én felhatalmazom Imrét, aki minimum tudja, hogy ki vagyok, ha bárki kérdezi, nyugodtan nevezzen meg neki én, ha még írnék ide, akkor maradnék a pinknél, lent írtam, hogy miért

15.	[tulajdonos]: vagyis	2019-10-01 12:51
vagyis, talán, ami jó, az jó, ami nem, az nem, és nem azért mert kötött vagy szabad, hanem mert jó vagy nem

14.	[tulajdonos]: biztos, hogy választani kell?	2019-10-01 12:44
“Én a magam részéről azt gondolom, hogy szonettet mindenkinek tudnia kell írni, akinek ez a foglalkozása….Azok a szerzők, akik soha nem írnak kötöt formában, vagy mert nem érdekli őket az ilyesfajta játék, vagy mert erre esetleg nem képesek, nincs hozzá hallásuk, váltig hangoztatják, hogy a forma eltéríti a költői szándékot, nem enged felszínre törni rejtett tudati tartalmakat és a külső keretek ornamentikává egyszerűsítik, végső soron hiteltelenítik a megszólalást. Meggyőződésem, hogy a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Ha teljesen igazuk volna, akkor a kötött formát valamiféle üres doboznak kellene tekintenünk, amibe a szerző mintegy belegyömöszöli a mondanivalót. Nincs tehát igazuk? Vagy csak részben? Ha őszinték vagyunk magunkhoz, és netán fordítottunk már verset, akkor tudjuk, hogy bizony történik ilyesmi…(a költő) igyekszik úgy játszani a szótagszámmal, hogy megfeleljen a forma követelményének. Csakhogy játék közben történik valami nagyon fontos: ha a szerző egyszerre elég oldott és elég fegyelmezett…maga a nyelv kezd játszani vele, és olyan véletlennek tűnő, ám megmutatkozásuk pillanatában evidenciaként felszikrázó megoldásokat kínál fel, amelyhez elméje soha nem jutott volna el, ha gondolatai nem a forma labirintusán küzdik át magukat. Kötött formában tehát szerintem (szinte) bárki tud írni, de ahhoz, hogy az elkészült mű felragyogjon, hogy ne pusztán ujjgyakorlatnak tünjék, hanem a külső kényszerek mellett titokzatos, belső törvényszerűségnek engedelmeskedő szövegnek, készségszinten kell ismernie a szakmát…” (Tóth Krisztina előszava G. István László Repülő szőnyeg c. könyvéhez, amiben a szerző ( aki egyébként zenei és matematikai tanulmányokat folytatott) kötött formában ír verseket, kimondottan azzal a céllal, hogy a forma jellegzetességeit szemléltesse) És, részlet Garaczi László Hasítás című könyvéből, ahol fiatal költők beszélgetnek a rímekről. “ A Corsóban a pincér undorodva néz ránk. Sört és unikumot rendelünk. Megjön Hajnal Bandi, újabb sörök nyílnak, az üvegeket befutja a pára. A rímekre terelődik a szó, a rím halott, mondja Bandi, felejtsd el, nincs rím. Ahhoz, hogy elfelejtsek valamit, mondom, tudnom kell, hogy mi az. Rímelnem kell, mielőtt nem rímelek. A rím hazugságra kábít. Azt érzékelteti, hogy a világ kész és egész. Le a rím ezeréves uralmával, kiáltja Bandi. Az összes pincér minket bámul. Álljatok ellent a rímes kárhozatos kísértésnek! Az egyik elindul felénk. Le a rímmel, pusztuljon a rím! Fizetünk, mondom neki.”

13.	[tulajdonos]: nem csak Varró, pölö	2019-09-23 13:53
MATEKÓRÁN (Gáti István) Matekórán, a pad alatt hajtogattam egy madarat. Nem kell bűvös számtan itt! Bontogatta szárnyait. Igaz, más volt a feladat. Egész más volt a feladat. Matekórán, a pad fölött a szorzótábla röpködött. Szállt mint kerge kottafej. István bácsi dobta fel. A Krisztián meg lökdösött. Zengte az osztály: Ötször öt… Matekórán, a pad alatt ki száll az égbe hamarabb? Ott magol a fejem fent, itt repülök mégis lent. Fogom a kockás madarat. Nincs nálam senki szabadabb.

12.	[tulajdonos]: -	2019-09-23 13:51
nem tom, ha egy költészeti portálon vannak, akik névvel és képpel ellátva mindenről szót ejtenek, (önmagukról leginkább), orrba-szájba projektálnak, megsértenek, kioktatnak, megsértődnek, megbocsátanak, mert a nyugalom a legfontosabb, vagy nem tudom miért, csak a költészetről alig ejtenek szót, de ha igen, akkor jót vagy halványan semmit, akkor olyan nagy bűn-e, ha valaki név nélkül a versekről ejtene mégis szót. Szeressük egymást, az a lényeg. Én mégis maradnék ennél a változatnál, tiltakozás a fentiek miatt. Barátsággal, Banksy

11.	[tulajdonos]: persze	2019-09-23 13:46
hát persze, hogy az enyémre értettem

10.	[tulajdonos]: -	2019-09-21 12:15
talán nem érdemes görcsös igyekezettel megfogalmazni a verset. talán, érdemes bízni a versben, és engedni, hogy az fogalmazzon meg minket. egyáltalán, bizalomnal lenni.

9.	[tulajdonos]: aj	2019-09-20 15:35
Most látom, hogy a Bara naplóban mit is írt a szerzője az egészségi állapotáról. A szerkesztőknek üzenem, hogy nyugodtan töröljék ezt a posztot, nem olyan fontos. Kedves Bara, tényleg nem ez a legfontosabb.

8.	[tulajdonos]: persze	2019-09-20 15:14
igen, és ez elég nagy baj. Az ég füle is, a ráakadt varjú is ( de hogy az égbe egy fülre?). És hogy nem egységes a szöveg, formába tuszakolt, az sem pontosan, ami esik, puffan, varjú a szívembe, csak valami műnépies hangulata legyen a végén. Ha már, akkor talán: sebet metsz az ég testére ág bogára felhő feszül megszületni készül s délre harangszóval a fákra ül a "felhő" helyett jobb lenne vmi más, amiből felhő lesz, ha már születés. Csak az ilyen műnépies szövegekhez közel a giccs, mint kísértés, az is baj. ( Nem a szerzőnek, a szövegnek, a szezőtől bocsánat, ha mégis magára venné)

7.	[tulajdonos]: micsoda az?	2019-09-20 14:06
"fekete, mint letűnt emos"

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!