Két cigi
Hajnalodik, a kertben hideg homály,
vékonyka köd szöszmötöl az almafák ágain,
csend térdepel a mogyoróbokrok boltíve alatt,
a Hold nagy fehér kalapként legurul a dombtetőn.
Lassan élesedni kezdenek az árnyak,
az ablak előtti fűz csupa zöld álmélkodás,
mosolyogva jóreggelt köszön,
de lehet, csak a szél himbálja ujjait.
Hallom ahogy anyám felhúzza a redőnyt,
és Holle anyóként a dunnát rázza,
ám az övéből hó helyett szeretet hullik,
talán ettől lesz meleg a táj.
Apám csoszog a teraszon, kezében két cigi,
lopva int, én már megyek is,
szokás szerint ócska öngyújtójával vacakol,
majd rámkacsint, egy késői csillaggal tüzet ad,
leülök mellé, vállunk összeér,
és nézem huncut szemében a tavaszt.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-03-19 23:28:51
Utolsó módosítás ideje: 2011-03-20 05:38:26
