Tréfás-jófás versikék

KECSKÉK A KERTBEN

Kecskék  -  csak a vakok nem látták!  -
dézsmálták közkert káposztáját.
Nem csoda! A nagy reformészek
által ők lettek főkertészek.
A nép meg? No, semmit se mondok!
Elnéz reform helyett deformot,
s mikor a kert üres és rom már,
új reformész  -  visszareformál.

Tanulság? Nos, az minek néktek?!
Faló kecskékre ti csak néztek!

BARNAMEDVE

Barnamedve barnán mászkál.
Dícséretül mondhatom:
akármilyen fordulat jött,  -
sohsem lett kaméleon!

Relatíve az is szép ám
tőle, annyit mondhatok:
sok mai nap-hazugságra
bődül vagy brummog nagyot.

Medvetalp és medveláb!
Nem bólogat legalább...

ÖKÖRSZEM ÉS ÖKÖR-SZEM

Kis madár az ökörszem. Akkora mint ökör-szem!
Hát...én senkit sem bántok...node hát a világot
forgatja egy furcsa kör: túl sok benne az ökör!

GŐTE

Nagyfarkú kétéltünk, a gőte,
rovart magába egyre tőte.
No, szóval, úgy csinált e gőte,
mint annyi ember: tőte, tőte,
s ha kérdezék, hogy miből tőte,
csak háborgott: hát erről őt ne!

TÖRPEHARCSÁK

A tóból hét törpeharcsa
ugrott ki meredek partra.
Rákérdeztem a miértre:
-  Vizi Hófehérkénk kérte!
Szebb e lány, mint szúnyoglárva,
s máris ugrunk, egy szavára!
Ha nem ugrunk, akkor búbol,
s orrunk lóghat egyre, bútól...

Dörgő ördög kopoltyúja!
Hallgattok e vizityúkra?!

CÁPÁS TÖRTÉNET

Dédelgetett egy kicsi cápát.
Fejük csóválták, akik látták.
Ám azoknak, mindnek, beintett,  -
de már nem int: a keze nincs meg.

HERNYÓS FELEBARÁTOK

Hernyó falt nagy-nagy levelet,
arasznyit már megehetett.
Másik jött, és kért egy araszt.
Szokott választ kapott: Egy....!

/Megint csak győzött a Szeretet,
hisz' hernyónk levelet szeretett,
s  felebarátját úgy szerette:
kéréséért meg sem felezte!/

ERDEI SZALONKA

Az erdei szalonka
vágya volt a szalonna.
Megkapta. Sült egy tálban,  -
s szalonna a húsában!

E madár így lett spékelt,
s én kimondom a tételt:
előbb átgondoljátok,
hogy mire, miként vágytok,  -
mert más a vágy /bár ott van/
erdőben és szalonban!

PÓKHÁLÓ

Hálót szőtt a pók. Hitte: bármit
megér, mert ilyet hol is látni?
Valaki szólt: -  Legyet fog? Jól van,
- de halászhatsz vele zavarosban?!

GÖRÉNY

Járkált éjszaka a görény
az alvó tyúkok örömén.
Egyik többé fel sem ébredt,
étkévé lett e görénynek.
Tojást is talált e görény,
de mivel nem költői lény,
nem költött, csak elköltött, de
nem is volt többre ihlete.

Tanulság? Versikémbe rejtett!
Ha nincs ihlet,  -  a tojást edd meg!
Hát ez  -  bár Kolumbusz tojása!  -
mégis megsérül egyre-másra.

FOLTOS NYAKORJÁN ÚR KESERVEI

A Főnök a Zsiráfra nézett,
s fejet csóvált: " E hosszú nyak
gyanús nékem. Ily beosztottak
előfordul, hogy nyakasak."

Ám a Zsiráf megmagyarázta:
"Hosszú nyakam kíváncsiság
miatt olyan. Önt lesem, Főnök:
bölcsen megold minden vitát!"

A Főnöknek ez nagyon tetszett,
de később mást gondolt: "Nahát!
Mégse jó, ha ez, hosszú nyakkal,
minden bulimba belelát!"

Mi lesz a vége? Nem tudom még,
de sejtem, abban nincs hiba:
vagy kirúgja szegény Zsiráfot,  -
vagy beveszi a buliba!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.