Gáll Ilona

31.

2009.11.14 20:48	Gáll Ilona -- re: jónak lenni
Válasz erre Előzmény	Elmulasztottam hozzátenni, hogy önmagához, én úgy értettem. "A dokk azért jött létre, hogy segítsen "lépni". Azon a nehéz szakaszon, ami talán az értetlenségé, a csendé vagy az elveszettségé, egyik állapotból a másik felé vezetõ út ideje alatt." Ezt én is így gondoltam. Köszönöm, hogy itt lehetek.

30.

2009.11.14 10:32	Vágai Mária -- re: jónak lenni
Válasz erre Előzmény	ez jóóóóóó....:)

29.

2009.11.13 20:03	jt -- jónak lenni
Válasz erre	Van olyan, Ilona, hogy nem jó dolog jónak lenni. Tisztának sem érdemes mindig maradni. Az élet -- nem tudom, maga hogy vette észre, én így: --, ahogy telik az idõ, egyre csak bonyolódik. Az utolsókból pl. elsõk lesznek. A jókból rosszak. Ha nem viselkedés, hát megítélés szerint. Félreérti, amiket üzenek magának, Ilona, ebben már biztos vagyok: nem gondolom, hogy magának ne kéne verset írnia. Azt gondolom, hogy kell. Sõt: ha nagy biztonsággal kijelenthetõ valakirõl, hogy kinek szolgál a dokk, akkor magának biztosan. A dokk nem azért mûködik, mert keresi az "azonosokat" vagy barátokat (azokat megtaláljuk máshol), nem azért mûködik, hogy lobbizzunk a hozzánk hasonlókért (sok oldal, csoportosulás ezt teszi: összeáll pár ember, megegyeznek valamiben, ars poeticában, hõsökben vagy fogalmak jelentésében, s máris jelentõsebbnek tûnnek, mintha külön-külön hangoskodnának). A dokk nem azért jött létre, hogy harcoljon az ellenségeivel. Nem is tudom, kik az ellenségek. A dokk nem is azért jött létre, hogy dicsérjen. A dokk nem is azért mûködik, hogy tanítson. Sem küldetéstudata nincs, sem iskolának nem képzeli magát. A dokk azért jött létre, hogy segítsen "lépni". Azon a nehéz szakaszon, ami talán az értetlenségé, a csendé vagy az elveszettségé, egyik állapotból a másik felé vezetõ út ideje alatt. Az a fal, amirõl ír, nem létezik. Van valami csend: sok dologról hallgatunk (maga és a dokk). Egyelõre várunk egymásra, közös nyelvre. Mindezt, persze, a versek apropóján tesszük. Végül is a bizonytalanságaink, kívülrõl szemlélve, érdektelenek. A versek beavatnak minket egymásba. A többi pedig már pszichológia.
	A fenti posztra érkezett válaszok: Vágai Mária, Gáll Ilona

28.

2009.11.13 19:27

Gáll Ilona -- re: meo-üzenet | Gyermekké lettél

Válasz erre Előzmény

Kedves Tamás! Köszönöm a válaszát. Igen, akarok. Azért voltam itt. Azért pont itt és nem más hasonló fórumokon, mert sokra tartom Önt, a versei alapján, sokra tartom az itt megjelenõ verseket és szerzõiket. Ez nem nyalizás, ha a verseimet nem is, de ezt értenie kell ( különben is leperegnek a hízelgések az olyan emberrõl, akit gerincesnek tartanak s látni fogja azt is, hogy érdek nélkül teszem). Fontosnak tartottam elmondani ezt, mivel a gúnyolódásaimból biztos nem ezt szûrte le, ugyanis egy kis iróniáért én sem megyek a szomszédba. Nem mindig éreztem indokoltnak a kritikákat, amiket itt kaptam, de elfogadom õket, bár nehéz megállni, hogy ne védjem meg a gondolataimat, amik mindig igazak, az érzéseket, amik valódiak, ha nem is tudom szépen kifejezni õket. Gyakran éreztem egy hatalmas falat közöttünk, ami nem engedte megérteni, mit is gondolhattam vagy érezhettem egy-egy versben, ezért a magázás/önözés is. Talán földrajzilag, talán felfogásban, nem tudom miben, de messze állunk egymástól. Ha viszont egy-egy versét olvastam, gyakran éreztem, hogy akár én is írhattam volna. A megoldás talán az lenne, ha én nem, csak Ön írna ezután verseket. Ezt nem ígérhetem. Úgy érzem, van még mondanivalóm, még most sem sikerült elvennie a kedvem az írástól, ha csak ritkán is, mint eddig, de írni fogok. Azon még gondolkodom, hogy kell-e ez nekem, jelen lenni ott, ahol nem szívesen látnak. Legyen Jó, Tamás! Én nem haragszom.

27.

2009.11.12 22:14	jt -- re: meo-üzenet | Gyermekké lettél
Válasz erre Előzmény	Kedves Ilona, mindaz lehet érvényes program, jelentés, törekvés, amiket ír. Ahogy elemzi a versét. Én azért próbáltam meg leírni, mirõl szól, mert "gúnyolódtam". Hibás magatartás volt, ezzel nem lehet tanítani, segíteni, a hibákra a figyelmet felhívni, megértetni. A baj a maga mostani versével nem a tartalom, hanem a forma. Ugyanis a formai elemek (ritmus, trópusok, rímek stb) nem képesek esztétikai élménnyé átlényegíteni, amirõl szól a vers. Csak ismételni tudom magam: ezek a szavak egyelõre nem lépnek túl a barátnõk közötti lelkizések hitelességén. Nem is tûnnek igaznak: pl. lehetne azzal vitatkozni rögtön, hogy a fájdalom tényleg meglepetésszerûen jön-e. Lehet. De nem biztos. A vers nem tudja elfogadtatni magát. Ez esztétikai probléma: nem olyan szép, hogy igaz is lehessen. Azt nem értem, hogy az én fájdalmamat miért említi, nem tartozik ide, valamit nyilván félreértett. Ne zavarjon meg a munkában minket se "dupla-x", se a jós. Õk táboron kívüliek. Nem akarnak tanulni. Maga akar? Ha akar, a versei kapcsán továbbra folytathatunk érdemi, szakmai párbeszédet. jt
	A fenti posztra érkezett válaszok: Gáll Ilona

26.

2009.11.12 21:50	viga -- re: xx-jt-apró
Válasz erre Előzmény	jösz velem egy körre? nem? ha már kiszúrtad a szemem, legalább egy cuppantós csókot adj. Puszeidóntól pedig óvakodj, mert torkodon akasztja a nyelvével a nevetésed. POLÜPHÉMOSZ

25.

2009.11.12 21:37	senki -- re: xx-jt
Válasz erre	Van itt vers, szerzõ, fórum..és úgy látszik most már társkeresõ is. Na az alábbi , na az ilyen fricska ( Jt-xx) kommentektõl lesz majd hiteltelen ez a portál belátható idõn belül. Most még hihi meg haha. HIHI. HAHA.
	A fenti posztra érkezett válaszok: viga

24.

2009.11.12 20:01	Gáll Ilona -- re: meo-üzenet | Gyermekké lettél
Válasz erre Előzmény	Kedves jt! Nem bántott senki, engem már az sem bánt, hogy nem érti a verseimet. Megpróbálom elmondani, mit akartam tulajdonképpen kifejezni, mert nem azt, amit megértõen gondol. Igen, írhattam volna akár egy szerelem margójára is, írhattam volna az élet nagy pofonjairól... Az igazság az, hogy ez igenis egy látlelet, a mai, a mindenkori társadalom, s köztük az én személyes diagnózisom is. Hajlamosak vagyunk nem a megoldásra, hanem a miértekre gondolni, pedig nem segít, ha tudom, mi okozza. Hajlamosak vagyunk tehetetlenül vergõdni és várni, hogy valami történik, hogy valaki felemel, pedig mi magunk is képesek vagyunk talpra állni. Hajlamosak vagyunk másokat hibáztatni, hogy a másik mit tett velem, pedig a másik csak azt és annyit tehet, amennyit megengedek neki. Ezért lett a vers címe Gyermekké lettél és nem Gyermekké tettél... Legyen szép estéje kedves Tamás, ne hibáztasson senkit a maga fájdalmáért. Én sem teszem.
	A fenti posztra érkezett válaszok: jt

23.

2009.11.12 19:10	jt -- csikidam
Válasz erre	maradj! hát nem érted? a nõvéred úgyis jobb nõ nálad. hogyha akarod, hogyha akarod... szia, xx, jó volt veled :)

22.

2009.11.12 19:07	xx -- re: xxx
Válasz erre Előzmény	na léptem. nehogy elõnyben érezd magad.

21.

2009.11.12 19:04	jt -- re: xxx
Válasz erre Előzmény	impotens vagyok, de ismerem a tûzfal mögötti ip-címedet. hiányzol :)
	A fenti posztra érkezett válaszok: xx

20.

2009.11.12 18:57	xx -- re: xxx
Válasz erre Előzmény	erre pálóczisan kéne reagálnom. de csak ennyi: impotens vagy. nem, kösz.
	A fenti posztra érkezett válaszok: jt

19.

2009.11.12 18:55	jt -- re: xxx
Válasz erre Előzmény	Újra én jövök. Szeretlek :)
	A fenti posztra érkezett válaszok: xx

18.

2009.11.12 18:52	xx -- re: xxx
Válasz erre Előzmény	reménytelen eset vagy. sajnálom. a következõt!
	A fenti posztra érkezett válaszok: jt

17.

2009.11.12 18:43	jt -- xxx
Válasz erre	Köszi, xx, a segítséget. Szeretnék olyan lenni, mint te. Tanítanál? :)
	A fenti posztra érkezett válaszok: xx

16.

2009.11.12 18:34

xx -- re: meo-üzenet | Gyermekké lettél

Válasz erre Előzmény

már rossz az indítás: " megértettem a verset". maximum úgy hiszed, megértetted. látom, tamáska ja-epigon, mást nem is lát. mindenben ja-t lát bele. ez fantasztikus (mint ez a borzalmas szó - fantasztikus), mindent visz: "Arról szól, hogy... (...)" bekezdésrõl: Ennél nagyobb hülyeséget is ritkán olvastam már, itt meg aztán fõleg. "még jóindulattal sem lehet balladainak nevezni" - aztán ez. haha. írd már le: ellipszis. olyan nehéz? tényleg, neked nehéz is. "Versnek pedig, hát, nézze ezt el nekem, rettenetes. Modoros (kucorodsz), unalmas panelekbõl építkezik (lassan de biztosan), túlzó, és (ritkán mondok) ilyet: indokolatlan." - mint a te léted itt. nem rossz vers, csupán befejezetlen. be kéne fejezni. ártó szavaid nem segítik a szerzõt.

15.

2009.11.12 18:08	Dokk Szerki -- meo-üzenet | Gyermekké lettél
Válasz erre	Ilona, megértettem a verset. Arról szól, hogy valami nagy fájdalom érte a vers fõhõsét, amitõl kisgyerekké változott, fájdalomcsillapítót nem vesz be (minek is venne, ez lelki fájdalom, gondolom, a balra, fenn gyógyszert, pl. aszpirint jelent), a fõhõs inkább azon gondolkodik, miért kapta ezt a hatalmas "ütést". Ugyan felesleges (értelmetlen) ezen gondolkodnia (nyilván azért, mert a baj, a fájdalom már megtörtént). Bár a fájdalom nagy, bár a veszteség (vagy az ütés) is nagy, de belehalni nem ezekbe fog az alany, hanem a gyermeki értetlenségbe (hogy miért? amint már az elõzõ versszak végén említettük). A halálba sodró tehetetlenségtõl mozdulni sem tud, arra vár, hogy már mint gyermeket egy felnõtt felemeli. (Eszünkbe jut a cím játéka után József Attila másik sora: nem emel fel már senki sem). Ilona, ez nem vers így, csak egy történet. Kihagyásokkal (pl. ki ütött, kit). Történetnek ezért hézagos, még jóindulattal sem lehet balladainak nevezni, mert a balladákban általában történik valami, amit ugyan a balladai homály takar, de sejthetõ, mi az. Versnek pedig, hát, nézze ezt el nekem, rettenetes. Modoros (kucorodsz), unalmas panelekbõl építkezik (lassan de biztosan), túlzó, és (ritkán mondok) ilyet: indokolatlan. Azt el tudom képzelni, hogy valami mély fájdalom íratta a verset, s ez a 12 sor segít a tovább lépésben, de látleletnek, diagnózisnak pontatlan (olyan, mintha egy teljes test röntgenezése azt mondaná: valamelyik csont el van törve), lírai élménynek pedig prózai. jt
	A fenti posztra érkezett válaszok: xx, Gáll Ilona

14.

2008.03.27 19:50	Gáll Ilona -- re: meo-üzenet | Születésre várva
Válasz erre Előzmény	Amikor ezt írtam, akkoriban épp azért kritizáltak, mert túlságosan személyesnek tartották az azelõtti verseimet, dehogyis mertem én személyeskedni a karácsonyról. A mostani kritikát, errõl a versrõl, annyiban igaznak tartom, hogy valóban arra a két sorra épült, a többi csak "töltelék". Köszönöm a figyelmet.

13.

2008.03.27 19:09	Gáll Ilona -- re: Semmi, de mindenki
Válasz erre Előzmény	Abból a sötét kútból hogy lehet annyira életvidám verseket írni, vagy neked ez a módszered arra, hogy kikászálodj onnan?

12.

2008.03.22 15:41	Dokk Szerki -- meo-üzenet | Születésre várva
Válasz erre	Ebbõl a 12 sorból az utolsó kettõ ér valamit, a többi általános "jaj de rossz itt a földön de van még remény ne csüggedj!". Kicsit próbáljuk személyesebbé tenni a dolgokat. Az általános, ráadásul kssé unalmas filozofálgatás nagyon kevés esetben vezet jóra.
	A fenti posztra érkezett válaszok: Gáll Ilona

11.

2008.02.26 10:22	Gáll Ilona -- re: meo-üzenet | Békülés
Válasz erre Előzmény	De folytathatja, annál is inkább mivel én ezt már nem tudom folytatni, régi vers, régi érzések... Amikor beírtam, éreztem, hogy valami sántít benne, de akkor sem volt kedvem átírni. Ami a "házi feladat" másik részét illeti, örömmel teljesítem, de az írásbelit önre hagyom, megtisztelne vele, ha folytatná ezt a két sort. Köszönettel: G.I.

10.

2008.02.24 07:59	Dokk Szerki -- meo-üzenet | Békülés
Válasz erre	közhelyek vagy elhasznált, ill. üres szókapcsolatok: az idő áll nem számít a múlt csak egymának vagyunk nem számít a világ mi MI vagyunk stb. Ami gyönyörű, ami költészet: kiolvad a szerelem meleg vizében átölelsz és higgye el, senkit nem érdekel, mert mindenki érteni véli, hogy honnan olvad ki, mit jelent, hogy kiolvad, és még az is, hogy ha kiolvad, miért jön az ölelés. a költészet sokkal több az érthetőnél. fáj a szívem ezért a két sorért, ti. hogy nem folytathatom. Nagyon sokat szenvedtem ezért a két sorért, és tessék: maga írta le, nem én. A kedvemért tehát: folytassa. Ezzel a tömörséggel, ezzel a lágy és pontos nem-mellébeszéddel. Legyen magával Weöres, Nemes Nagy és Juhász Ferenc! Sok sikert!
	A fenti posztra érkezett válaszok: Gáll Ilona

9.

2008.02.12 21:03

Gáll Ilona -- re: meo-üzenet | Nem szerelem

Válasz erre Előzmény

Értem én, csak EGYET NEM ÉRTEK ( a moebikus-szalagot), de mi tagadás, nem ÉRTEK EGYET azzal, hogy a versnek a tartalma mindegy, csak a "teste" rendben legyen. Ez mûködhet, ha nõkrol van szó. Vannak olyan férfiak, akiknek az üresfejû cicababák "jönnek be", bár szerintem annak a hibája, aki csak ennyit képes észrevenni, mert legyen akár "szõke", egyénisége azért van, csak venni kell a fáradtságot és megismerni. Van mit csiszolnom, ami a nyelvi eszközök használatát illeti, de azok csak kellékek, gondolatok, érzések nélkül nincs vers, nekem nincs.

8.

2008.02.12 20:18

Marka Istvan -- re: meo-üzenet | Nem szerelem

Válasz erre Előzmény

Kedves Akarki ... olvastam a verset es tetszet.. nem kepzelem magam irodalmarnak... mint On de a verseket hala Istenek nem ilyen alakoknak irjak, kulonben a kolteszet mint olyan mar reg megszunt volna letezni... ugyanis on kedves Akarki nem tud ertelmesen magyarul fogalmazi csak vagdos ,dobalozik szavakal amikrol fogalma sincs mit jelent...Nekem csak egy jo magyar tanarnom volt aki megtanitot hogyan kell megkozeliteni egy verset... nem vagyok irodalmar de az egyszeri kolteszet kedvelok neveben kerem szepen ha mar "kritakat" ir akkor ha a szerzo szemelyet nem is de legalabb az on firkalmanyanak az olvasoit tartsa tiszteletben azal hogy eselyt ad ra ,hogy megertsek mit is akkar on kozolni... Maradtam tiszteletel Marka Istvan Szatmarnemeti

7.

2008.02.12 09:02	Dokk Szerki -- meo-üzenet | Nem szerelem
Válasz erre	Remélem, nem egy ugratásról van szó -- ti. a dokk szerkit ugratja egy középgonosz, félszimpatikus férfi-szerzemény. Tételezzük fel a jót: sajnos az "álmok puha takarója" közhelyes, az "ábránd" szó szavatossága lejárt (feljavítani csak erős fűszerezettséggel lehetne, nyelviköltészeti fűszerről duzzogok, a "csend porát hinteni" lehet ugyan, de nem érdemes, mert kritikusok és olvasók szemébe megy [csend porában tollászkodom / míg a vággyal szobrászkodom / megszeretkeznélek ] -- ez egy lehetséges megoldás, hogyan lehet, mondjuk, elviselni a "csend pora" kifejezést egy MAI versben. Illik újszerűnek lenni. Nem muszáj. De a szakmabeliek figyelmét és dicséretét mégis: csak azal fogja elnyerni, kedves szerző. Ami a fő baj: meg kell érteni, hogy a vers elsősorban nyelvből vagy nyelvbe épített vár, kastély, szobor vagy akármi, s a tartalma (majdnem) mindegy. Ha már a vers teste (a nyelvből építkező) rendben van, meg lehet terhelni érzeményékkel és szerelményekkel meg csókolmányokkal meg vallomásokkal. Tudom, hogy mégis az ember a fontosabb, de ezt itt valóságos és igaz(ságos) moebius-szalagként kell felfogni: egy oldala van, de mégis két oldala van, pedig csak egy oldala van, és MINDEGY EGY, ki tudja, hol a határ a test és a lélek között, nyilván nincs, tehát amikor azt írtam, hogy a vers elsősorban nyelvi TEST, akkor pontatlanul és őszintén hazudtam, mert már tudtam, amit most kibökök, arszpoétikának, gondolkodnivalónak: a vers elsősorban az, aki írja.
	A fenti posztra érkezett válaszok: Marka Istvan, Gáll Ilona

0 25