A fürdetés szabályai
Arne
Mint ifjú halász, ujjbegyed
hegyét félve ereszted fürdő-
vizembe, aztán megrémülsz.
Azt mondod, olyan sötét,
mint a tó vize, amiben
anyaként fürdetem tested.
Csokoládébarna szivacsom,
csepeg; hatalmas csapok,
fehér pálcikák, bízz bennem.
Tudom, hogy a mólóra figyelsz,
miközben sebbenzinnel tisztítod
lábfejem – szó szót követ, néha
titkot, amikor megölöm a jókat,
megölöm a tavat, a tükröt, de
szavad meg nem ölhetem.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
